Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

megosztottsága durva szakítást jelent levéltári hagyományainkkal és a nemzetközileg érvényesülő levéltárszervezési elvekkel." Még az egyesítés megtörténte előtt, 1992 első felében - a hivatkozott törvény másik fontos rendelkezése alapján - a Magyar Országos Levéltár átvette a volt „szocialista rendszer" állampártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) (1956-1989) és jogelődje, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) (1948-1956) iratait. Az átvétel az iratok eredeti őrzési helyén történt, mert üres raktári férőhellyel nem rendelkezett az egyesítésre váró két intézmény egyike sem. Ugyanekkor az előző évben elfogadott csődtörvényből adódó megnövekedett iratátvételi feladatok miatt az intézmény irattárolásra ideiglenesen megkapta az óbudai volt szovjet laktanya egykori ebédlőépületét. Ennél azonban sokkal jelentősebb esemény is történt: egy 1991. évi kormányhatározat a laktanya területén levéltárépítés céljaira telket jelölt ki az Országos Levéltár részére. Az egyesítés idejére elkészült az 50 ezer fm irat befogadására tervezett épület tanulmányterve. Az új feladatokra tekintettel a levéltár megnövelt személyi létszámmal (282 fő) kezdhette meg működése újabb korszakát. 1992 második felében még ideiglenes szervezetben működött: a gazdasági részlegek összevonásán kívül csupán annyi változás történt, hogy a volt Új Magyar Központi Levéltár szakmai részlegei Jelenkori Gyűjtemény névvel működtek, míg a pártiratok kezelésére létrejött az MDP-MSZMP Iratok Osztálya. A két megbízott főigazgató főigazgató-helyettes lett. Az intézmény új szervezeti felépítése 1993. január l-jén lépett hatályba (lásd alább). Az eltelt néhány évben - az egyesítéskor kinevezett új főigazgató (jelen sorok írója) irányításával — jobbára rendkívüli feladatok megoldásán kellett fáradoznia az intézménynek. A gazdálkodó szervezetek tömeges felszámolásával és több államigazgatási szerv megszűnésével/átalakulásával nőtt az iratátvételi kötelezettség. Ennek következtében három év alatt - nem számítva a közel 3900 fm MDP-MSZMP-iratot - mintegy 5000 fm új iratanyag került levéltárba, amivel a két volt intézmény 1991. évi 56 224 fm-es összállománya 1994 végére kereken 64 000 fm-re növekedett. Újabb kárpótlási törvények születtek, és 1991-től kezdve mind a mai napig tart az adatszolgáltatást kérők rohama: 1992-ben 6478, 1993-ban 5535, 1994-ben 4309, 1995-ben közel 10 000 kárpótlási ügyet kellett intéznie az intézmény munkatársainak. Ez a hagyományos szakmai munka háttérbe szorulását eredményezte az elmúlt 60 év anyagát őrző osztályokon. Három év alatt 2700 fm iratot rendeztek, befejeződött az 1526 előtti források (oklevelek, oklevélmásolatok) számítógépes feldolgozásának első üteme, amivel az időrendi mutatólapok fontos adatai (keltezés, kibocsátó, jelzet stb.) immár hálózaton is hozzáférhetővé váltak. Megkezdődött a feldolgozás második fázisa, a regeszták tartalmi adatainak gépbe vitele is. E fő munkán kívül elkészült a Filmtár adatbázisa, és kezdetét vette a genealógiai források feldolgozása.