Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

Vagyis eleinte funkcionális feladatmegosztás érvényesült: az iratképző szervekkel és a levéltári anyag levéltárba adásával összefüggő munkákat egy külön szervezeti egység végezte, a beszállított iratanyag feldolgozása pedig egy másik szervezeti egység teendője volt. 1977. január l-jén - az 1975 végétől a levéltár élén álló Korom Mihály történész, egyetemi tanár főigazgatósága alatt - gyökeresen megváltozott a szervezet. A funkcionális feladatmegosztás helyébe az iratképző szervek és a levéltárban lévő iratanyag három részre tagolásával létrehozott új struktúra lépett: a három osztály mindegyike ellátta a hozzá tartozó szervekkel és levéltári anyaggal kapcsolatos összes külső és belső feladatot. Létrehoztak egy Nyilvántartási és Szervezési Csoportot is a nyilvántartási, kutatószolgálati és egyéb szervezési munkák végzésére, valamint a fénymásoló műhely működtetésére. 1978- ban új szervezeti egység létesült Módszertani Osztály néven. Feladatköre túlnőtt az intézményen: a minisztérium megbízásából összlevéltári feladatok tartoztak a hatáskörébe, így pl. az irattani kutatások végzése és szervezése, a levéltárakra és tevékenységükre vonatkozó adatok gyűjtése és közreadása. 1979- ben a minisztérium az Új Magyar Központi Levéltár illetékességi körébe sorolt 54 vidéki nagyvállalatot. Az e szervekkel kapcsolatos feladatok végzésére külön csoport alakult, amely rövidesen önálló Vállalati Osztály lett. 1977-78-ban vezetési válság alakult ki az intézményben, amely a főigazgató távozásához vezetett. Átmenetileg Káposztás István főigazgatóhelyettes kapott megbízást az intézmény vezetésére, majd 1979 tavaszán a Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, Verő Gábort nevezték ki főigazgatóvá. Egy évtizedes vezetése alatt pozítiv irányba fejlődött a levéltár tevékenysége. Verő Gábor 1989 közepén vonult nyugállományba. Utóda megbízott főigazgatói minőségben Vass István lett. A 70-es, 80-as évek fordulóján számottevő javulás állt be a működési feltételekben, miután kb. 4000 fm irat befogadására alkalmas új raktárterület jutott a levéltár birtokába, és növekedett a dolgozók létszáma is. Az 1980. évi 48 fős létszám összetétele kedvezőbb volt a korábbinál: 19-ről 23-ra emelkedett a tudományos dolgozók száma. A létszámgyarapodás ezután is folytatódott (1982-ben 62, 1983-ban 67, 1984-ben 68 státus állt rendelkezésre). 1983-ban mikrofilmező műhelyt rendeztek be, bővítették a reprográfiai felszerelést, majd 1985-1987 között könyvkötészet is létesült. A 80-as évek második felében az első számítógépek beszerzésével megkezdődött a számítástechnika levéltári alkalmazása. 1980. január l-jétől új szervezeti beosztás lépett hatályba: főigazgató, főigazgató-helyettes titkárság I. Osztály (politikai jellegű szervek iratai) II. Osztály (gazdasági jellegű szervek iratai)