Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

54-56. sz. volt Mailáth-palota egy részét. Biztonsági okok miatt vidéki mikrofilmraktárak is létesültek Esztergomban, majd később (a 70-es években) Nagykőrösön. 1949-ben a szervezeti átalakulás mellett az intézmény vezetése is megváltozott. Jánossy Dénes főigazgatót az új politikai hatalom eltávolította a levéltárból. Néhány hónapig Kossányi Béla (1894-1968) vezette az intézményt ideiglenes megbízatással (ő 1942-től a főigazgató állandó helyettese volt), majd 1949. április 15-én Ember Győző (1909-1993) lett a főigazgató, aki ekkor már másfél évtizede szolgált a levéltárban. Fő18. A romos kutatóterem 1956 végén igazgatóként közel három évtizedig, 1978-ban történt nyugdíjazásáig állt az intézmény élén. Nehéz időszakban vette át a vezetést, de hallatlan szívóssággal keresztülvitte a levéltári szakmai érdekek érvényesülését akkor is, amikor a politikai körülmények ehhez nem kedveztek. A Magyar Országos Levéltár 1949 utáni tevékenységének igen komoly szakmai eredményei nagymértékben Ember Győző céltudatos munkásságának köszönhetőek. A növekvő feladatok a személyzet számának szaporítását igényelték. A tendenciát az 1954. évi állami racionalizálás megtörte ugyan (ekkor 16 fővel apadt a létszám), 1949 és 1969 között mégis közel háromszorosára,