Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

ellenére csak több mint egy évtized múlva, 1911-ben adták meg az engedélyt az építkezés előkészítésére. Az új épület helyéül a levéltár által ideiglenesen használt Bosnyák laktanya telkét jelölték ki. Alaktanyában elhelyezett iratok kitelepítése után 1913. október 13-án a régi épületek bontásával Pecz Samu tervei alapján és irányításával megkezdődött az építkezés. Ekkor már Csánki Dezső(1857-1933) állt az intézmény élén: 1912 márciusától a szabadságolt Tasnádi Nagy Gyulát helyettesítette, majd annak nyugdíjazását követően, 1913 áprilisától véglegesen átvette a levéltár vezetését. Csánki azonnal hozzálátott a költözést előkészítő munkákhoz, amelyek a következő években meghatározták az intézmény tevékenységét. Jellemző, hogy 1904 és 1922 között egyetlen kiadványt sem jelentetett meg az Országos Levéltár. A személyzet létszáma 1913-ban 31 fő volt (14 tudományos munkatárs, 6 kezelő, 2 gyakornok, 9 hivatalszolga). Az első világháború idején 1914 őszétől 1915 tavaszáig szünetelt az építkezés, majd 1917 végén - amikor már kevés hiányzott a befejezéshez - szinte teljesen leállt. Ráadásul 1918 elején minisztertanácsi döntés 6. Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató