Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR LEVÉLTÁRA Az intézmény működése során 1875 óta keletkezett ügyviteli iratokat a Főigazgatói Titkárság őrzi. Az irattár a szekciókba való besoroláskor az ,Y" megjelölést kapta. Iratanyagának terjedelme 1994. december 31-én: 172,47 fm. Az iratanyag állagokra tagolódik, amelyek közül a fontosabbak a következők. Általános iratok a) Y 1 1875-1944; 53,53 fm b) Y 7 1945-1994; 85,97 fm E két, mennyiségileg is számottevő állag az irattár kiemelkedően fontos része. Ezek az irategyüttesek tartalmazzák ugyanis egyrészt azokat a hivataltörténeti szempontból alapvető ügyiratokat, amelyek a Magyar Országos Levéltár 1875 utáni történetének elsődleges forrásbázisát képezik, másrészt pedig az 1945 előtti - külön kezelt - iratok között többdoboznyi olyan, a magyar levéltárügy vonatkozásában jelentős dokumentáció található, mint például a vármegyei és városi levéltárakról szóló 1880-as évekbeli, illetve 1940-1942. évi jelentések, a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos levéltári ügyek, a levéltári törvény előkészítése (1940-es évek) és a törvényhatósági levéltári szakvizsgák ügye. A külön kezelt iratok említett sorozatában helyezték el a Bécsi kapu téri főépület építését tárgyazó terveket, műszaki leírásokat, árajánlatokat és jegyzőkönyveket, valamint a MOL-t érintő törvényeket, rendeleteket, nemzetközi egyezményeket és szerződéseket. Az intézmény szervezeti felépítésére, személyzetére, iratgyarapodására, segédlet- és kiadványkészítő tevékenységére, reprográfiai, állományvédelmi és közművelődési munkájára, kutató- és tájékoztató szogálatára és nemzetközi kapcsolataira vonatkozó szépszámú aktán kívül ezekben az állagokban olyan anyagok is fellelhetők, emelyek mennyiségüket tekintve és kutatottságukból eredően egyaránt említésre érdemesek: az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak helynév-megállapítás és helységek bélyegzői, pecsétjei revíziója kapcsán, a Belügyminisztériumnak pedig nemességigazolási, címer- és előnévhasználati ügyekben adott levéltári szakvéleményekről van szó. Az Y 1 törzsszámú iratok 1875-1912 közötti részét selejtezték, a selejtezés után megtartott ügyiratokat kútfőkbe osztották, és ezen belül irat-