Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Fémművek, a MÁV, a Belügyminisztérium, a Budapesti Rendőrfőkapitány­ság, a Fővárosi Tanács és a Munkásőrség Budapesti Parancsnoksága iratai. A kerületi iratanyag 1983-1989 közötti része ömlesztett állapotban került be a levéltárba, a rendezése folyamatosan történik. Az 1982 előtt keletkezett anyagban a korabeli leltárak, napirendi jegyzékek, átadás-átvételi jegyzőkönyvek segítségével történik a kutatás. Az MDP és MSZMP Pest megyei bizottságai és alapszervezetei 1948-1989; 614,10 fm A Pest megyei iratanyag szintén az MDP (1948-1956; 27,33 fm) és az MSZMP (1956-1989; 587,77 fm) irategyütteseiből áll, és az alábbi szer­vek levéltári anyagát öleli fel: - az MDP és MSZMP megyei, városi, városi jogú, hivatali, intézményi, nagyközségi bizottságai, a hatáskörükben működő ún. közbeeső bi­zottságokkal, pártvezetőségekkel együtt; - a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága, lapszerkesztősége és lapkiadó vállalata; - a Munkásőrség megyei parancsnoksága és a járási parancsnokságok. Az MDP Pest megyei iratanyagát az alábbi nagyobb egységekre tagolták: - az MDP Pest Megyei Bizottsága, amely a testületi ülések és titkárok, valamint az apparátus iratait foglalja magában; - az MDP járási bizottságai és alapszervezetei (itt 13 járás iratai találhatóak meg, amelyeknek jelentős részét az ún. közbeeső bizottságok és alapszervezetek teszik ki; - az MDP Cegléd, Nagykőrös, Vác városi bizottságai és alapszervezetei; - az MDP Csepel Autógyár Bizottsága és alap szervezetei. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága az MDP időszakához viszonyítva lényegesen tagoltabb szervezeti felépítést tükröz. Ez az irategyüttes a vezető testületeken kívül három bizottságra (Revíziós Bizottság, Fegyelmi Bizottság és Munkásbizottság) és hét osztályra (Közigazgatási és Ad­minisztratív, Agitációs és Propaganda, Ipari és Közlekedési, Mezőgazdasági és Szövetkezeti, Párt- és Tömegszervezetek, Pártgazdasági és Ügykezelési, Gazdaságpolitikai) tagolódik. Jelentősen megnőtt azon vállalatok, intéz­mények száma, amelyeknek az iratanyagát önálló egységként kezelték, így pl. Buda Környéki Vasutas Csomóponti Bizottság, Mechanikai Művek Bizottsága, Pilisi Szénbánya Vállalat Bizottsága, Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Bizottsága stb. A járási és városi bizottságok anyagának levéltári rendezése még nem történt meg. Az állagonként elkülönített iratanyagban történő kutatást a korabeli leltárak, átadás-átvételi jegyzőkönyvek segítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom