Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
tagú Elnökségre bízta. Kétnapos vita után elnökségi döntés alapján kimondták az MDP felszámolását és új párt megalakítását határozták el. Az Elnökség 1956. november l-jén kelt felhívásában bejelentették a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. A Szovjet Kommunista Párt vezetőivel való egyeztetés után Szolnokon Ideiglenes Intéző Bizottság (IIB) alakult. A szovjet katonai megszállást követően a bizottság tagjai visszatértek Budapestre, és november 7-én huszonegy tagból álló Ideiglenes Központi Bizottságot (IKB) alakítottak, amely az új párt további szervezését irányította. 1957-ben véglegesítették a szervezetet (Kongresszus, Központi Bizottság, Politikai Bizottság stb.). 1989-ben történt az utolsó lényeges szervezeti változás: a PB helyett Politikai Intéző Bizottságot, míg operatív vezető testületként 4 tagú Elnökséget választottak. Mind az MDP, mind az MSZMP időszakában a párt és állami tevékenység teljes összefonódása figyelhető meg. A párt közvetlenül közhatalmat gyakorolt. Az állampárt utolsó, 1989. október 6-10. között megtartott XIV. Kongresszusán kimondták az MSZMP feloszlatását, és új pártként megalakult a Magyar Szocialista Párt. * * * A két párt szerveinek tevékenysége során keletkezett és megőrzésre érdemesített iratokat a központi pártarchívumban és az 1960-as évek elején a fővárosi és a megyei pártbizottságok mellett felállított pártarchívumokban helyezték el. Az iratkezelés során határozott különbséget tettek a párt tevékenysége során keletkezett és archívumba valónak minősített, illetve a „csak a napi munkához szükséges", selejtezhető iratanyag között. A selejtezés a KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya, valamint a Párttörténeti Intézet által közösen készített „Mintajegyzék" alapján történt. A központi archívum az 1948-ban alapított Párttörténeti Intézet szervezeti egységeként működött az MSZMP vezető testületeinek közvetlen felügyeletével. Az archívumokba bekerülő iratanyag kezelése és kutatása egységes és részletes munkautasítások szerint történt. Mivel az archívumokat a párt belső hierarchiájának szerves részeként kezelték, ezért a művelődési tárca szakmai felügyelete nem terjedt ki rájuk. Az iratanyag rendszerezésében a proveniencia elve érvényesült. Fondón belül fondcsoport, később csoport elnevezéssel állagókat, ezen belül őrzési egységeket alakítottak ki. Az iratanyag kezelésében és felügyeletében az 1990. évi rendszerváltozás után történt lényeges változás. Az 1991. évi LXXXIII. tv. állami tulajdonná nyilvánította a volt állampárt iratait. Ennek következtében az MDP és MSZMP központi, budapesti és Pest megyei iratai a Magyar Országos Levéltár, míg a többi megyei pártszerv iratai az illető megyei levéltár őrizetébe kerültek. A budapesti és Pest megyei pártiratokat külön rendelet alapján vette át az Országos Levéltár.