Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

alapítására korábbi javaslata szellemében, majd az országgyűlés és a minisztertanács is többször foglalkozott az üggyel az 1870-es évek elején. A minisztertanács 1872. július 12-én elfogadta egy új országos levéltári intézmény létesítését az Archívum Regni és a volt kormányhatósági levéltárak, irattárak összevonásával. Hasonlóképpen foglalt állást a neves történettudósok részvételével megtartott 1872. október 4-i levéltári ankét is, amikor új „magyar királyi államlevéltár" felállítását javasolta főigazgatóval az élén. Bár a Belügyminisztériumban elkészült az új levéltárra vonatkozó törvényjavaslat, mégis hamarosan más irányt vett az ügy: 1874. szeptember 19-én a minisztertanács egyeló're elvetette az új levéltár felállításának gondolatát, ehelyett úgy döntött, hogy nem létesítenek főigazgatói álláshelyet, hanem a Török János 1874. február 9-i elhunytával megüresedett országos levéltárnoki állást töltik be, és az országos levéltárnok alá rendelik a volt kormány hatóságok levéltárait is. A döntést megelőzően még 1872-ben Budára szállították a két kancelláriai levéltár iratanyagát immár véglegesen, majd 1874-ben az erdélyi országos levéltár iratait. 1874. október 14-én az uralkodó - a minisztertanácsi határozatnak megfeleló'en — országos levéltárnokká kinevezte Pauler Gyula köz- és váltóügyvédet, a MTA levelező' tagját, a neves történetírót. A belügyminiszter Pauler eskütétele napján, 1874. október 24-én rendeletében a következőképpen intézkedett: „A magyar és erdélyi udvari kancelláriai, a magyar királyi helytartótanácsi, az erdélyi királyi főkormányszéki és a nádori levéltár az országos levéltárral egyesíttetni, és mint egyesített országos levéltár a most kinevezett országos levéltárnok főfelügyelete alatt fog kezeltetni." (A kamarai levéltár - rövid időre - különálló maradt a Pénzügyminisztérium épületében.) Pauler kinevezésével és a fent idézett belügyminiszteri rendelettel 1874 őszén létrejött az „új" Országos Levéltár. Igaz, nem új intézményként, hanem az Archívum Regni jogutódjaként, annak újjászervezésével, lényegében feladatkörének jelentős kibővítésével. A forrásokból egyértelműen kiviláglik, hogy bár az Archívum Regni iratanyagának terjedelme jóval kisebb volt a többi levéltár terjedelménél külön-külön is, mégis utóbbiakat kapcsolták hozzá és nem fordítva. Az intézmény jellege azonban - mint azt az alábbiakban látni fogjuk döntően megváltozott: a rendek jogbiztosító levéltára a polgári Magyarország tudományos intézményévé alakult át. 4. A Magyar Királyi Országos Levéltár a Belügyminisztérium felügyelete alatt (1874-1922) Pauler Gyula (1841-1903) országos levéltárnok kinevezése után több hónapos tanulmányutat tett Európában. Hazatérve hozzálátott a Magyar Országos Levéltár új szervezetének kialakításához és a feladatok