Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
XXXII. fondfőcsoport - Gyűjtemények 1938-1990; 44,87 fm A gyűjtemények irategyüttese nem nagy terjedelmű, de említést érdemelnek a Bethlen Istvánra és Esterházy Jánosra vonatkozó, a moszkvai KGB-irattárból származó másolatok (XXXII-18; 1944-1949; 0,03 fm), vagy a külföldi levéltárakból származó és az 1956-os magyar forradalomra vonatkozó iratmásolatok (XXXII-16; 1955-1958; 0,60 fm). Az iratok raktári jegyzékek alapján kutathatóak. XXXIII. fondfőcsoport - Külön intézkedéssel levéltárba utalt iratok 1944-1988;16,73 fm A külön intézkedéssel a levéltárba utalt iratok közül, fontosságára és terjedelmére tekintettel is, kiemelést érdemel az Országos Zsidó Helyreállítási Alap (XXXIII-9; 1947-1988; 10,71 fm) irategyüttese. A magyar törvényhozás 1946 ó'szén tárgyalta, és fogadta el vita nélkül, egyhangúlag a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946. évi XXV. törvénycikket. A törvény rendelkezései alapján, az izraelita vallásuk vagy zsidó származásuk miatti üldözés következtében elhunyt személyek egyébként állami tulajdonba került hagyatékait az állam egy elkülönített, jogi személyiséggel rendelkező és a volt üldözöttek és intézményeik támogatására szolgáló alapnak engedte át. Működését 1947 októberében kezdte meg. Neve 1951-ben Országos Helyreállítási Alapra változott. 1954-ben az alap önálló jogi személyisége megszűnt, s tevékenységét ezután az Állami Egyházügyi Hivatal keretében folytatta. Az iratokat a korabeli segédletek (névmutató kartonok, iktató- és mutatókönyvek), valamint raktári jegyzék alapján lehet kutatni. XXXIV. fondfőcsoport - Új Magyar Központi Levéltár ügyviteli iratai (1960) 1970-1992 (1994); 52,95 fm A fondfőcsoportba egyetlen, három állagot tartalmazó fond, az 1970 és 1992 között működött Új Magyar Központi Levéltár iratai tartoznak. A XXXIV-1 jelzetű irategyüttes általános iratokból, az ún. TÜK-iratokból és az intézmény első főigazgatójának, Réti Lászlónak, az anyagaiból áll. Az általános iratokat magában foglaló a) állaga 49,35 fm, b) és c) állaga 1,80-1,80 fm terjedelmű.
