Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

XIX. fondfőcsoport - Az államigazgatás felső szervei 1944-1993; 6847,13 fm Az osztály iratállományának egyik jelentős együttesét képezi a Minisztertanács ülésjegyzőkönyveit, előterjesztéseit és határozatait tartalmazó fond. A XIX-A-83 jelzetű és több mint 78 fm-nyi, 1944-1960 évkörű iratanyag két állagra bomlik. Az a) állag a jegyzőkönyveket és azok mellékleteit, a b) állag az előterjesztéseket és határozatokat tartalmazza. Az 1946. szeptember végéig terjedő iratokhoz elkészült a kutatást nagymértékben segítő és a napirendeket feltüntető jegyzék. Az anyag ezen túl raktári jegyzék, illetve egyenkénti átnézés alapján kutatható. Az 1944 és 1949 közötti időszak fontos, nagy forrásértékű fondja a Miniszterelnökség (XIX-A-1) iratanyaga. Az 50,89 fm-nyi iratanyag egyik felét a hivatal belső szervezeti egységeinek iratai, illetőleg töredékesen az egykori miniszterelnökök és más kormányzati tisztségviselők dokumentumai teszik ki. Másik fele az általános iratokat foglalja magában. A Miniszterelnökség mint a miniszterelnök hivatali szervezete ezen a néven a 1949. évi XX. törvény hatálybalépéséig működött. Az iratanyagban való eligazodást a korabeli iktatókönyvek és mutatók segítik, de a tételrendszerben elhelyezett ügyiratokban raktári jegyzék alapján is lehet kutatni. A Minisztertanács Titkársága (XIX-A-2) irategyüttese, amely 584,89 fm terjedelmű és 1949-1980 évkörű, szintén fontos forrásegyüttese a korszak kutatásának. 1953 és 1970 között a tanácsok közvetlen felügyeletét a titkárságon belül működő szervezeti egység látta el. A tanácsrendszer működésének tanulmányozásához a mintegy 220 fm-nyi iratanyag nélkülözhetetlen. A fond ezen kívül más belső szervezeti egységek és egyes minisztertanácsi tisztségviselők iratanyagát is tartalmazza. Ezek közül említést érdemelnek Gerő Ernő 1944-1956 közötti iratai (XIX-A-2-ii), Fehér Lajos 1962 és 1974 között keletkezett iratai (XIX-A-2-11), Fock Jenő iratai (XIX-A-2-pp, 1961-1975) és Kádár János 1956-1957, 1961-1965 között keletkezett iratai (XIX-A-2-ss). Az iratok általában raktári jegyzék alapján kutathatóak. A tanácsrendszer működésének fontos szerve volt a harmadik tanácstörvény előkészítésének időszakában, 1970-ben létrehozott Minisztertanács Tanácsi Hivatala (XIX-A-28). A hivatal 333,30 fm iratanyagának záróéve 1990. Megtalálhatóak az iratanyagban a tanácsok felügyeletével kapcsolatos legkülönbözőbb ügyek dokumentumai. Kutatni raktári jegyzék alapján lehet. A szocialista korszak egyházpolitikáját tükröző irategyüttes az Állami Egyházügyi Hivatal (XIX-A-21) fondja. Az 1951. évi I. törvénnyel létrehozott hatóság az addigi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházakkal kapcsolatos ügykörét vette át. Az országban működő összes egyház és felekezet felügyelete volt a feladata. Ennek során a legapróbb ügyekre kiterjedően adminisztrálta az egyházi ügyeket, sőt lényegében döntött minden kérdésben, névlegessé téve az egyházak, felekezetek önál-