Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Az 1940-es évek végén létrehozott állami külkereskedelmi vállalatok közül meg kell említeni az AGRIMPEX Magyar Mezőgazdasági Nemzeti Vállalat (XXIX-G-4; 1948-1958; 25,74 fm), a BUDAVOX Híradástechnikai Külkereskedelmi Rt. (XXIX-F-192; 1950-1975; 24,96 fm), az ELEKTROIMPEX Villamossági és Finommechanikai Vállalat (XXIX-G-7; 1949-1969; 17,88 fm), a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat (XXIX-G-16; 1945-1962; 4,08 fm), a TANNIMPEX Bőr- és Szőrme Külkereskedelmi Vállalat (XXIX-G-19; 1948-1959; 18,00 fm), valamint a MEDIMPEX Gyógyszer-külkereskedelmi Közös Vállalat (XXIX-G-11; 19491978; 6,84 fm) fondját. A belkereskedelem 1945 utáni állami irányítás alá vétele a nemzeti vállalatok megszervezésével kezdődött. A később alapított belkereskedelmi vállalatok közül a Bútorértékesítő Vállalat (XXIX-G-57; 1950-1981; 12,24 fm), a MOBIL Jármű és Alkatrész-kereskedelmi Vállalat (XXIX-G-72; 1952-1973, 1975; 8,64 fm), a Magyar Filatélia Vállalat (XXIX-H-31; 1950-1990; 8,52 fm) és a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat (XXIX-N-8; 1957-1971; 6,84 fm) rendelkezik számottevő iratanyaggal. A kereskedelmi vállalatok fondjai raktári jegyzékek segítségével kutathatók. Közlekedési vállalatok 1846-1985; 2077,54 fm A közlekedési vállalatok fondcsoportját 36 fond alkotja, amelyben megtalálhatók a vasúti közlekedés, a folyami és tengerhajózás, a közúti személy- és áruszállítás, valamint — elenyésző terjedelemben - a légi forgalom fondjai. Mintegy 160 vasúttársaság dokumentumait tartalmazza a Kisvasút, HÉV részvénytársasági iratok fondja (Z 1527; 1868-1948; 335,86 fm). A Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága (Z 1521-1526; 1864-1949; 1280,90 fm; XXIX-H-50; 1945-1949; 323,16 fm) 1869-ben három, már állami tulajdonban lévő vasútvonal összevonása alapján jött létre. A MÁV hálózata elsősorban a magántársaságok által épített és üzemben tartott vonalak államosítása, és csak kisebb részben állami építések révén alakult ki. 1880-1891 között lezajlott nagy államosítási hullám után a fővonalak nagyobb részét birtokba vette, majd a harmincas évekre a távolsági vonalaknak is kizárólagos kezelője lett. Jelentős történeti értéket képviselő állagai az elnöki (1875-1949), kis elnöki (1920-1946) és bizalmas (1888-1949) iratok, valamint az igazgatói értekezletek (1871-1949) jegyzőkönyvei. Ez utóbbi állagokban - főleg az 1870-1880-as években - gyakoriak a német nyelvű dokumentumok. Az általános iratok kivételével a többi állag korabeli segédletek és a repertórium segítségével kutatható.