Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

443-444; 1868-1938; 1,07 fm), s ettől kezdve a hajóépítés is nagy szerepet kapott a cég életében. 1929-ben vette fel a Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. nevet (Z 419-423, 425-435; 1865-1956; 43,57 fm). Működése felölelte jóformán az egész mechanikai gépgyártást és erősáramú elektromos ipart. Iratanyaga repertorizált. A Ganz Danubius Hajó- és Darugyár (XXIX-F-186; 1942, 1950-1991; 100,08 fm) iratai is fontosak a magyar hajógyártás történetéhez. A HofherrSchrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. (Z 446-462; 1877-1949; 112,82 fm) és jogelődei a Monarchia, később Magyarország legjelentősebb mezőgazdasági gépgyárai közé tartoztak. Az 1930-as években új temékekkel jelentkeztek: mosógépek, textilgépek, ipari centrifugák, szivattyúk, vegytisztítógépek, kályhák kerültek ki a cég szerelőműhelyeiből. A vállalatot 1948-ban államosították, nevét 1951ben változtatták Vörös Csillag Traktorgyárra (XXIX-F-211; 1950-1973; 1,20 fm). Iratai repertórium segítségével kutathatók. A második világháború közeledtével az állam óriási összegeket fektetett a gépgyártás fejlesztésébe és ezáltal a hadiipari termelés felfuttatásába. Az egyik legnagyobb hadiipari cégnek számított a Weiss Manfréd Konszern Vállalatok. A vállalatok egységes irányítását és a Weiss család érdekeinek érvényesítését biztosította a Weiss Manfréd Acélés Fémművek Rt. (Z 403-404, 1322; 1875-1948; 10,49 fm) vezető szerepe, amely a bel- és külföldi vállalatok igazgatására, ellenőrzésére egyaránt kiterjedt. Weiss Manfréd halála után a konszern egységes pénzügyi irányítására, a vagyon kezelésére megalapították a Labor Bizalmi Rt.-t (Z 401; 1923-1952; 3,26 fm). Töredékesen fennmaradt iratanyaga páratlanul értékes forrása a Weiss család, valamint a vállalatok és érdekeltségek értékpapír- és ingatlan vagyonának. A Weiss Manfréd Konszern Vállalatok Okmánytára (Z 402; 1891-1956; 21,40 fm) a vállalatcsoport tevékenységének szintén kiemelkedő forrása. 1928-ban - a kormány felkérésére - létrehozták a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt.-t (Z 407; 1928-1948; 13,93 fm), majd 1941-ben a német-magyar repülőgépgyártási egyezmény alapján a Dunai Repülőgépgyár Rt.-t (Z 410-413, 1179; 1940-1952; 31,58 fm), amely megkezdte a repülőgépmotorok tömeges gyártását. Iratanyaga repertorizált. A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt.-t, a Magyar Vagon- és Gépgyár Rt.-t, a Ganz és Társát, a Weiss Manfréd Konszern Vállalatokat, valamint az érdekkörükbe tartozó cégeket 1946 decemberében állami kezelésbe vették. A vállalatok igazgatói jogkörének gyakorlására életre hívták a Nehézipari Központot (XXIX-F-30; 1926, 1945-1950; 22,20 fm). Iratanyaga fontos információkat tartalmaz az ipari nagyvállalatok háború utáni újraindításáról, az államosítást követő átszervezésekről. Az államosítás időszakának másik kiemelkedő fontosságú forrása az Iparművek Képviselete Állami Rt. {XXIX-F-51; 1945-1950; 3,60 fm) fondja. Kereskedelmi tudakozólapjai egy-egy vállalatról adnak összefoglaló jelentést, amelyben a cég államosítására és vagyoni helyzetére vonatkozó adatok találhatók.