Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

ÁLTALÁNOS RÉSZ (Lakos János)

szakszemélyzettel rendelkezett, ám helytartótanácsi aljegyzők „részmunkaidőben" továbbra is részt vettek a levéltár munkájában. Ez a személyzeti létszám egészen az 1870-es évekig változatlan maradt. Sőt, gyakran valamelyik, olykor valamennyi állás betöltetlen volt. így pl. üresen állt 1813-1832 között az országos levéltárnoki, 1823-1825, 1832-1846, 1849-1866 és 1870-1874 között az allevéltárnoki tisztség. Az országos levéltárnoki állást idősorrendben a következő személyek töltötték be: Balogh László (1765-1775), Bachó József (1775-1783), Rudnyák András (1783-1813), Kovachich József Miklós (1832-1870) és Török János (1870-1874). A levéltárat a nádor, a Helytartótanács elnöke irányította. Hatásköre az alkalmazottak kinevezésére, javadalmazására, beszámoltatására egyaránt kiterjedt. A hatáskör egy részét a nádor kezdetben az egyik helytartótanácsi tanácsosra, később a nádori iroda vezetőjére ruházta át. A nádori szék üresedése esetén (1765-1780) a király által kinevezett helytartó, míg nádor és helytartó egyidejű nemlétében (II. József uralkodása idején) az országbíró alá tartozott a levéltár. 1848-1849-ben a belügyminiszter, 1849-1860 között különböző császári-királyi főhatóságok, 1860-1867 között a visszaállított Helytartótanács, majd 1867-1874 között a belügyminiszter látta el a felügyeletet. Az Archívum Regni iratanyaga kezdettől fogva három részre tagolódott: a) a szűkebben vett „ország levéltára" (archívum regni): tárgyi csoportokba sorozva tartalmazta az országgyűlés, az országgyűlési bizottságok, továbbá az országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek iratait; itt helyezték el pl. a törvények eredeti példányait és a levéltár saját iratait is; b) nádori levéltár (archívum palatinale): a nádorok és a helytartók 16. század közepétől kezdődő iratait sorolták ide (a nádori levéltárat Batthyány nádor eredeti utasítása értelmében végig külön testként kezelték); c) országbírói levéltár (archívum iudicum curiae): zömmel az országbíró és ítélőmesterei bírósági iratait tartalmazta. Az Archívum Regni - a Helytartótanács áttelepítésével egyidőben 1784-1785-ben Pozsonyból Budára költözött, noha az országgyűlés továbbra is Pozsonyban maradt. Összesen három szűk és sötét szobát bocsátottak a levéltár rendelkezésére a budai klarisszák volt kolostorában, amelyet az ország házának kezdtek nevezni, és ekkortól a Helytartótanács székháza lett. II. Józsefnek a rendi berendezkedés szétzúzására irányuló rendeletei sorában az Archívum Regni megszüntetésére vonatkozót is megtaláljuk. Elrendelte, hogy az iratokat át kell helyezni a Helytartótanács és a Hétszemélyes Tábla irattáraiba. Szerencsére Rudnyák András levéltárnok - különböző okokra hivatkozva - csak az országbírói iratokat adta át, a többit nem. II. József halála után az átadott iratanyag visszakerült