Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

Fenti két minisztérium megszűntével ügyköreiket az újonnan szervezett Földművelésügyi Minisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium, és részben a Pénzügyminisztérium között osztották szét. A Földművelésügyi Minisztérium 1889-től a mezőgazdasági igazgatás központi szerve volt (a Tanácsköztársaság alatt: Földművelésügyi Népbiztosság), Feladatkörébe sorolták a vízügyet is. Az első ügybeosztáskor az Elnöki Osztályon kívül 5 főosztályt (ezen belül 16 ügyosztályt) és 3 önálló vízügyi műszaki osztályt hoztak létre. Természetesen az évtizedek alatt gyakorta került sor átszervezésekre, de az alapfeladat a későbbiek során lényegesen nem változott. A Földművelésügyi Minisztérium fondja 1562,71 fm terjedelmű, a leggazdagabb, a legteljesebben megmaradt polgári kori irategyüttes. A fond 21 állagából a legfontosabbak: elnöki iratok (K 178), általános iratok (K 184). E két állag összterjedelme 1544 fm. A minisztériumi vezető tisztviselők iratanyagai közül Darányi Kálmán (K 531), Marschall Ferenc (K 532), Sztranyavszky Sándor (K 195) miniszterek kis terjedelmű félhivatalos iratai maradtak meg. A Földművelésügyi Minisztérium különböző okok miatt többször szervezett önmaga képviseletének ellátására vidéki kirendeltségeket. Ezek működéséről a hegyvidéki, a temesvári, az eperjesi, a délvidéki és az erdélyi kirendeltségek minimális mennyiségben megmaradt irataiból szerezhető tudomás (K 536, 538, 596, 535, 597, 202, 201). Lényegesen nagyobb mennyiségben maradtak meg a felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosa (K 200, К 539) iratai. Klótenyésztés iránt érdeklődő kutatók az 1904—1944 közötti időszakból jelentős mennyiségű iratanyagot találhatnak (K 552, К 600). A Tanácsköztársaság Földművelésügyi Népbiztosságáriak iratanyaga is külön fondot képez (L 6 és L 10-20). A Kereskedelemügyi Minisztériumi Levéltár az 1889-től 1935-ig működött Kereskedelmi Minisztérium iratanyagának csak töredékét tartalmazza az 1889-1899 közti időszakból 951,37 fm terjedelemben. Az 1899 utáni időszakról alig néhány szál irat maradt meg. A minisztérium ügykörébe kerültek a FIK-től az összes ipari és kereskedelmi ügyek, beleértve a szakoktatás, ipari és áruforgalmi statisztika, vásárok, különféle vámok, szabadalmak és védjegyek, ipari kiállítások, különféle intézmények, kamarák, értéktőzsde, ipar- és tanonciskolák ügyeit. A Kereskedelmi Minisztérium fondjában mennyiségileg is a legjelentősebb irategyüttes az Út- és Középítési Osztály (K 227), a Vasúti és Gyári Osztály (K 229), valamint az Ipari és Belkereskedelmi Osztály (K 231) dokumentumanyaga. Érdeklődésre tarthat számot az Országos Iparoktatási Főigazgató (K 236) és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottságának iratanyaga (K 237). A szabadalmi ügyekre vonatkozó kutatásokhoz bőséges tárházul szolgál a Szabadalmi Bíróság 1916-1944 közti irategyüttese (K 603). A Szabadalmi Hivatal iratait (K 312) csak néhány irat képviseli. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium elnevezéssel 1935-1945 között működött minisztérium, de az óriási iratpusztulás miatt csak 2,50