Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

1931-1944 között működött a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH). Iratait (3,20 fm) a K 490-492 törzsszámok alatt őrzik. A hatóság a Belügyminisztérium jogkörét gyakorolta a külföldieknek Magyarországon tartózkodása, lakhatása és kiutasítása ügyében. Elnöki (K 490) és rezervált (K 491) iratai alig maradtak fenn, az általános iratok (K 492) mennyisége a több. A Honvédsegélyző Alapot az 1848/49-es szabadságharc még élő honvédéi és családtagjaik segélyezésére állították fel 1867-ben. E mellé Honvédalapi Hivatalt szerveztek, amelynek legfőbb feladata a kérelmek elbírálása, a segélyek összegének a megállapítása volt. Az alap 1871-ben kimerült, s ezzel a hivatal is befejezte munkáját. AK 57 törzsszám alatt található 8,20 fm iratanyagának kutatása az iratok egyenkénti átnézésével lehetséges. Szólni kell Ráday Gedeon, illetve Tisza Lajos szegedi királyi biztosok iratairól is (K 151 és K 575, K 576 és K 593). A Ráday vezette királyi biztosság 1869-1872 között működött, s feladata a vidéken megingott közbiztonság helyreállítása, míg a Tisza Lajos által irányított biztosság feladata a Tisza áradása következtében elpusztult Szeged újjáépítésének az irányítása volt. Érdekes irategyüttes az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1921— 1950 közötti időszakról fennmaradt (K 158, K 159) iratanyaga. A bizottságot a mozgóképek nyilvános elődásainak, belföldi forgalmának és külföldre szállításának az ellenőrzésére állították fel. Minden bemutatásra váró filmet be kellett mutatni a bizottságnak. Az iratok igen hiányosak. A kutatás a meglévő néhány mutatókönyv, illetve az iratok egyenkénti átnézésével végezhető. 1941 és 1944 között működött az Országos Szociális Felügyelőség, amelyet szociális és családvédelmi célokra az 1940. évi XXIII. tc. alapján létesítettek a Nép- és Családvédelmi Alap működtetésére. A felügyelőség hatásköre az egész országra kiterjedt. Töredékesen fennmaradt iratanyagának (K 564, K 565, K 566) terjedelme 3,53 fm. Kutatására csak az iratok egyenkénti átnézésével van lehetőség. A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium irategyüttese (K 166) a minisztérium feladatkörébe tartozó ügyek (munkásügy, munkásbiztosítás, közegészségügy, gyermekvédelem, lakásügy, zálogházügy, hadigondozás, menekültügy) intézésének dokumentumait tartalmazza. 1932-ben megszüntették a minisztériumot. A háborús események miatt jelentős károkat szenvedett iratanyag repertórium alapján kutatható. A rövid ideig hivatalt viselő belügyminiszternek, Kozma Miklósnak az iratai (K 429) családi letétként kerültek a Magyar Országos Levéltárba. Kozma Miklós a Magyar Távirati Iroda Rt. elnökigazgatója volt. A legbizalmasabb információk is rajta keresztül vagy általa jutottak el a kormányzóhoz és a mindenkori miniszterelnökhöz.