Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

A Miniszterelnökség iratanyagának évköre: 1867-1944. Legfontosabb állagok: központilag iktatott és irattározott iratok (K 26), központilag irattározott, de külön iktatott iratok (K 465), minisztertanácsi és kormányzótanácsijegyzőkönyvek (K 27). A Miniszterelnökség végezte a szakminisztériumok tevékenységének összehangolását. Feladata volt a király, majd 1920 után a kormányzó elhatározásainak, döntéseinek a végrehajtása; az udvartartással és a király magyarországi utazásaival, az országgyűlés összehívásával, feloszlatásával, elnapolásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók, a választásokkal kapcsolatos ügyek intézése és az interpellációkra adandó válaszok jóváhagyása stb. A több tárcát érintő ügyekkel is a Miniszterelnökség foglalkozott. így pl. a nemzetiségi és a kisebbségi ügyekkel (1918-ig a határokon belül élő nemzetiségek és kisebbségek, 1920 után elsősorban a környező államokban élő magyarság ügyei). Az első világháború után, a megnövekedett tennivalók ellátására külön Nemzetiségi és Kisebbségi Osztályt is szerveztek a határon túli magyarság életkörülményeinek figyelemmel kísérésére. Sajtó-, szociálpolitikai, államrendészeti, propagandaügyek, a gazdasági élet alakulásának a figyelemmel kísérése, valamint a második világháború alatt a háborús intézkedések meghozatala, a védelem, a kitelepítések megszervezése, a hadi helyzet értékelése egyaránt a Miniszterelnökség feladatkörébe tartozott. A Miniszterelnökség iratai tartalmazzák az 1876 után működött megyei közigazgatási bizottságok jelentéseit is. A Miniszterelnökség 1867-1912 közötti irataihoz eredeti mutatókönyv, az 1912 utáni irataihoz cédulamutató áll rendelkezésre. A minisztertanács üléseinek a jegyzőkönyveihez napirendi cédulamutató készült. Ez az anyag sem mondható teljesnek. Az 1918 előtti időszakból mintegy 50 jegyzőkönyv hiányzik, de ezek — a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött német nyelvű példányokról készült - mikrofilmen olvashatóak. Ugyancsak hiányzik jó néhány jegyzőkönyv az 1930-38 közötti időszakból is. A minisztertanács határozott egyrészt azokban a politikai, gazdasági és kulturális ügyekben, amelyek az egész ország életét befolyásolták, másrészt azokban az ügyekben, amelyeket a szakminiszterek terjesztettek elé. A minisztertanács tárgyalta például a legmagasabb közjogi és egyházi méltóságok kinevezésének ügyeit, a kegyelmezési ügyeket, a nemesség- és címadományozásokat és sok más egyéb, az államéletre befolyással bíró, de kisebb jelentőségű ügyeket is. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk biztosította, hogy a minisztertanács háború esetén kivételes intézkedéseket hozhasson. Az 1914-1918 közötti minisztertanácsi ülések, valamint az 1919-es Forradalmi Kormányzótanács üléseinek a jegyzőkönyvei a levéltár kiadásában már megjelentek. A miniszterelnökségi fond kisebb egységeit képezik a különböző miniszterelnökségi osztályoknak az iratai. Ezek: Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály (1923-1944, K 28), Társadalompolitikai Osztály (1938-1941, K 29), Tájékoztatási Osztály (1939-1942, K 30), Gazdaságtanulmányi