Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

kört gyakorolt a miniszterek, illetve a felsőbb bíróságok elnökei, bírái felett. A mindkét házat érintő bizottságokban képviseltette magát, de saját álláspontja kidolgozása érdekében maga is választott bizottságokat. A Főrendiház hivatali iratai (K 5) között őrzik az új főrendiházi tagok vagyoni helyzetének igazolásául szolgáló dokumentumokat. A bizottságok közül kiemelkedő jelentőségűek az 1867-től 1917-ig működött „Közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság", a delegáció iratai (K 8). A magyar és az osztrák országgyűlések által kiküldött delegációk a dualista Osztrák-Magyar Monarchia sajátos szervei voltak. Külön üléseztek és döntöttek a monarchia közös ügyeit (külügy, hadügy és az ezekre vonatkozó pénzügy) felölelő kérdésekben, mindenekelőtt a közös költségvetésről. A világháborúk közötti időszak két legfontosabb választott testületének, a 33-as (később 36-os, illetve 42 tagú) bizottságnak, valamint a 36 tagú honvédelmi bizottságnak iratai is a jelentősebbek közé tartoznak. Az előbbi a gazdasági élet legfontosabb kérdéseinek a megvitatására, az utóbbi a honvédelmi teendők összehangolására jött létre. Államfői Hivatali Levéltár 1867-1944; 116,37 fm Az Államfői Hivatali Levéltár töredékesen megmaradt iratanyagokat őriz. Néhány hivatal (így pl. a Főudvarnagyi Bíróság, a Palotaőrség [később: Testőrség- és Koronaőrség]) iratainak teljesen vagy csaknem teljes egészében nyoma veszett. TV. Károly levelezéséből (K 606) a megmaradt néhány levél az 19202l-es visszatérési kísérlettel kapcsolatos, míg a Királyi Kabinetiroda fondjában (K 699) az 1911-1921 közötti időszak pár darab protokolláris ügyirata található. A Kormányzói Kabinetiroda (K 588, 589) megmaradt iratai között elsősorban a kormányzó (Horthy Miklós) politikai, családi és személyes vonatkozású iratai szerepelnek. Egyes darabjait külön kötetben publikálták. A Kabinetirodának alárendelt Várkapitányság (K 24) iratai elsősorban a budai királyi várnak és környezetének fenntartására, működtetésére, míg a Várépítési Bizottság (K 518) iratai a budai vár építésére vonatkoznak. Külön állagot képez a Hungarista napló (K 750), Szálasi Ferenc 7 kötetet kitevő gépírásos naplója. Az Államfői Hivatali Levéltár iratainak kutatásához repertórium, a kormányzó félhivatalos irataihoz ezen kívül darabszintű segédlet áll rendelkezésre. Az 1867-1918 között működött Király Személye Körüli Minisztérium iratait (108,67 fm) a K 19-23, K 516 és a K 51? törzsszámú állagokban találjuk. A minisztérium feladata elsősorban a nemesség-adományozási, kitüntetési ügyek intézése volt. Emellett főleg az udvar és a magyar mi-