Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

Bevezetés

ilyen tervrajzok nem léteztek, nem is létezhettek. Az általános elvek alapján minden területen, minden vonatkozásban helyileg, a tapasztalatok állandó felhasználásával kellett kidolgozni a megfelelő szervezeti formákat. Csupán 133 napig állott fenn a magyar munkásosztály első hatalma, de sok területen ez alatt a rövid idő alatt is többször került sor szervezeti átalakításokra. Ha az éppen létrehozott szervezeti formáról kiderült, hogy nem felel meg az élet követelményeinek, akkor nem sokat teketóriáztak, hanem átalakították, újjászervezték azt. A forradalom állandó változások közepette vajúdta ki a számára megfelelő szervezeti formákat. A Magyar Tanácsköztársaság szervezeti sajátosságait az alábbi három pontban lehet összefoglalni: 1. Elvileg minden régi szervezetet megszüntettek, helyükbe új, forradalmi szervezetet állítottak. 2. Keresték az új forradalmi szervezetnek megfelelő formákat, ennek érdekében egy-egy szervezetet többször is átalakítottak, átszerveztek. 3. Az új szervezet kiépítése a régivel való állandó harc során ment végbe, ennek következtében a szervezeti változások gyakran csak formai jelentőségűek voltak, az új forradalmi szervezeti forma mögött a régi tartalom húzódott meg. A Magyar Tanácsköztársaság történetével foglalkozó eddigi kutatások kevés figyelmet fordítottak a szervezeti kérdésekre. A szervezetnek főleg csak legáltalánosabb kérdéseit érintették. Ha a népbiztosságokról esett szó, kimutatták a vezetésükben beállott változást, a népbiztosság és a volt minisztérium közötti általános különbséget — de nem tértek ki az egyes népbiztosságok belső szervezeti sajátosságaira, belső szervezetüknek a volt minisztérium szervezetétől való eltérésére és a tanácshatalom idején történt, esetleg többszöri szervezeti változásokra. Ugyanígy a területi tanácsok általános szervezete ismeretes, de már az egyes megyei, járási, városi vagy községi tanácsok belső szervezetére, a megelőző igazgatási formáktól való eltérésére vonatkozó ismereteink egyelőre hiányosak. Jelen munka azt a feladatot tűzi ki célul, hogy a rendelkezésre álló konkrét adatok és a szerző által összegyűjtött tanácsköztársasági pecsétek segítségével rendszerezze és rögzítse mindazt, ami eddig a Tanácsköztársaság szervezeti felépítéséről ismertté vált. Ez a kép természetesen még nagyon hiányos és helyenként pontatlan, de azt hiszem, ennek rögzítése előfeltétele az e téren való előrehaladásnak. Az ismert adatok felvázolása és a fehér foltok kimutatása segítséget nyújt a további kutató- és feltáró munkához, a Magyar Tanácsköztársaság hivatalai és intézményei szervezeti felépítésének minél alaposabb és pontosabb megismeréséhez. A szocializmus felépítéséhez nem vezet kitaposott út. Ma is magunknak kell kikísérleteznünk és a gyakorlat próbáján lemérnünk azokat a szervezeti formákat, amelyek keretében a szocializmust építjük. A múlt tapasztalatainak mind mélyebb, mind alaposabb feltárása segítséget nyújthat a jelen szervezeti formáinak a kiválasztásához, ösztönzést adhat az egyes területeken a legmegfelelőbb, legcélszerűbb formák megtalálásához.