Réti László: A magyar Tanácsköztársaság központi szervei és pecséteik (Budapest, 1970)

ELSŐ RÉSZ. A központi államhatalmi és államigazgatási szervek és a közvetlen irányításuk alá tartozó intézmények

11. KÜLÜGYI NÉPBIZTOSSÁG Magyarország az Osztrák—Magyar Monarchia idején nem folytatott önálló külpolitikai tevékenységet. Csupán a polgári demokratikus forradalom győzelme után, 1918 novemberében alakult meg a Magyar Külügyminisztérium. A Tanácsköztársaság kikiáltásáig ez a Külügyminisztérium két országgal létesített diplomáciai kapcsolatot, illetve két helyen — Ausztriában és Svájcban — állított fel magyar követséget. A Tanácsköztársaság idején a svájci képviselet kérdése tisztázatlan volt, sem a svájci kormány, sem maga a követség nem nyilatkozott, elismeri-e a tanácshatalmat. Tanácsmagyarországnak tehát egyetlen tényleges külképviseleti szerve az ausztriai magyar követség volt. Ezzel szemben Magyarországon több olyan külföldi diplomáciai képviselet működött, amely elismerte a Tanácsköztársaságot, és fenntartotta azzal a diplomáciai kapcsolatokat. A Külügyi Népbiztosság kimutatása szerint ezek a következők voltak: Német — Osztrák Köztársaság követsége — fk. követ; Ukrán Köztársaság képviselete — rk. követ; Dán Királyság képviselete — ügyviteli megbízott; Lengyel Köztársaság képviselete — Lengyel Köztársaság képviselője; Nyugat-Ukrán Köztársaság képviselete — a Nyugat-Ukrán Köztársaság képviselője; Jugoszláv képviselet — megbízott, ill. megbízott-helyettes.

37 Ezenkívül egész sor országnak volt Budapesten konzulátusa, amelyek hivatalosan vagy félhivatalosan elismerték a Tanácsköztársaságot, és tartották a kapcsolatot a Külügyi Népbiztossággal. Természetesen ez a kapcsolat túlnyomórészt abból állt, hogy bejelentették állampolgáraik panaszait a szocializálásokkal, a pénzügyi korlátozásokkal és egyéb gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban. A Külügyi Népbiztosság átvette a Külügyminisztérium teljes apparátusát és nyilván szervezeti felépítését is. Ez a szervezet azonban egyelőre ismeretlen. Később változtatásokat eszközöltek. Egyetlen szervezeti kimutatás maradt fenn a Tanácsköztársaság idejéből. Feltehetően ez volt az utolsó — végleges — szervezeti beosztás, bár ez is csak ideiglenesnek készült. Eszerint: A KÜLÜGYI NÉPBIZTOSSÁG IDEIGLENES ÜGYBEOSZTÁSA Politikai csoport Hadifogoly ügyosztály Sajtóosztály 37 A Magyar Tanácsköztársaság Külügyi Népbiztossága. A Budapesten székelő külföldi képviseletek jegyzéke. Összeállíttatott 1919. május 10. — Nyomtatott.