Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)
ELSŐ RÉSZ. Budapest
központi választási bizottság végzi, melynek tagjai: Büchler József, Farkas István és Hirossik János, tehát az egyesült Szocialista Párt titkárai. Kijelölték az öt-öt tagú kerületi választási bizottságokat is. Közölték azt is, hogy a szavazás a körzeti lisztbizottságok helyiségeiben folyik majd, valamint a szavazójogosultságot pártvagy szakszervezeti tagkönyvvel, cselédkönyvvel lehet igazolni. Igazolhatja a jogosultságot a házbizalmi is, ez azonban csak akkor érvényes, ha a pártszervezet felülbélyegzi. 46 Az ilyen igazolás és a választói névjegyzékek hiánya persze módot adott visszaélésekre, de az idő rövidsége miatt más eljárás teljesen elképzelhetetlen lett volna. Budapest tíz kerületében mintegy félmillió dolgozó szavazott, tett hitet a proletárdiktatúra rendszere mellett. „Akinek nincs szakszervezeti igazolványa — írja egy választási tudósítás — de proletár mivoltát bizonyítani tudja, azt szavazáshoz bocsátják. Ezek mohó örömmel adják le szavazatukat s elégedetten hagyják el a helyiséget. Sokan akadtak azonban, akiknek nincs szavazati joguk, kereskedők, korcsmárosok, volt igazgatók s különféle el nem ismert szakszervezetek tagjai, akiket kivétel nélkül elutasítottak." 47 A budapesti kerületek összesen 1869 tanácstagot választottak. Ezek névsorát közli az egykori sajtó, de sajnos semmiféle más személyi adat, foglalkozásuk, életkoruk stb., nem maradt fenn róluk. így a tanácsok összetételéről további adatokat nem ismerünk. Annyi a névsorok áttekintéséből látható, hogy beválasztották a Forradalmi Kormányzótanács valamennyi tagját, a két egyesült párt ismert vezetőit, a szakszervezeti vezetőket és a kerületi munkásmozgalom aktív harcosait. Általában a tanácsokba túlnyomórészt munkások kerültek. Igen erős volt a szakszervezeti bürokraták és a munkásarisztokraták aránya, bár adatok hiányában ez pontosan nem mutatható ki. Csupán a nők részvételi aránya állapítható meg pontosan a nevek alapján. Eszerint a kerületi tanácstagok 7%-a volt nő. Ez elég alacsony szám, de tekintetbe kell venni, hogy a kapitalista rendszer mindaddig távoltartotta a nőket a politikától, és ennek hátrányos következményeit nem lehetett máról holnapra megszüntetni. Április 7-én választották meg Budapesten a kerületi tanácsokat, ezek pedig néhány nap múlva megválasztották küldötteiket a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanácsba. Ez az 500-as tanács 80 tagú intéző bizottságot, az pedig 5 tagú elnökséget választott. A tanács és az intéző bizottság ülései közötti időben ez az elnökség irányította a főváros ügyeit. Április 17-én a Fővárosi Népbiztosság átadta helyét a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanácsnak. Miután a Fővárosi Népbiztosság beszüntette működését és a kerületi tanácsok vezetése is az újonnan választott szervek kezébe került, dönteni kellett a politikai megbízottak intézményének további sorsáról is. A 80-as intéző bizottság május 22-i ülésén Ágoston Péter, az elnökség tagja, javasolta a politikai megbízottak 46 Uo. — A választás előkészítése. 47 Vörös Újság 1919. ápr. 9. — A proletariátus első választása.
