Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ. A megyék

27. SÁROS MEGYE A Tanácsköztársaság létrejöttekor egész területe Csehszlovákiához tartozott. Az északi hadjárat során a Vörös Hadsereg csaknem egész területéről kiűzte a csehszlovák csapatokat. Június 16-án Eperjesen, a megye székhelyén, kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. A megye területéről eddig egyetlen tanácsköztársasági pecsét került elő, éppen a székváros, Eperjes direktóriumának a pecsétje. Eperjes (CS) 1. DIREKTÓRIUM EPERJES — VII. 2. — lila. (PIA BM Eln. — 453—1631.) 28. SOMOGY MEGYE A megye a Tanácsköztársaság történetében különös jelentőségre tett szert a földművesszövetkezetek mintaszerű megszervezésével. A Somogymegyei Földmíves Szövetkezetek Termelési Központja összefogta és irányította az egész megye termelőszövetkezeteinek munkáját. A termelőszövetkezeti szervezkedés gyorsaságát mutatja, hogy már március 31-i keltezéssel használtak termelőszövetkezeti pecsétet. A megyei termelőszövetkezeti központnak cukorgyára, műmalma és más ipari üzemei voltak. A munkásmozgalom fejlettségét bizonyítja, hogy járási párttitkárságok működtek a megye járásaiban. Voluntas címen szocialista diáklap kiadását tervezték. Nincs adat arra, hogy a lap megjelent-e. A megyei tanács hivatali szervezetére vonatkozó adattal nem rendelkezem, a tanácsi osztályok pecsétjei — ha voltak ilyenek — nem kerültek elő. Érdekes, hogy bár a megye iparilag nem volt túlságosan fejlett, a Kerületi Ipari Termelési Tanács szervezete gyorsan és alaposan kiépült. Nyolc osztálya működött, mégpedig a következők: 1. téglaipari, 2. malomipari, 3. cipészipari, 4. vasipari, 5. nyomdaipari, 6. faipari, 7. pénzügyi, 8. textil- és ruházati.

101 101 Levéltári Közlemények 1959. Tanácsköztársasági különszám, 111. o.