Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)
ELSŐ RÉSZ. Budapest
intézményének megszüntetését. Javaslatában csupán a kérdés formai oldalával foglalkozott. Eszerint: „Magán a rendeleten (kiadmányon) ezentúl az elnökség valamely tagja által kiadott darabokra a Budapesti Forradalmi Központi Munkásés Katonatanács elnöksége aláírás és ugyanazon szövegű pecsét alkalmazandó. Az ügyosztályvezető által kiadott rendeletekre (kiadmányokra) a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács elnökségének . . . ügyosztály (vagy a hivatal megnevezése) és ugyanazon szövegű pecsét teendő." Ezzel azonban az ügyosztályok vezetése megint a régi hivatalnokok kezébe került. A vitában Kun Béla ki is jelentette, hogy a javaslatot csak akkor fogadja el, ha biztosítva van, hogy az ügyosztályok élén munkástanács) tagok állanak. „Magát a munkásságot kell — mondta — bevonni a közigazgatásba . . . Lehet, hogy az igazgatás maga nem lesz egyszerre mintaszerű. Könnyen megeshetik, hogy zökkenések is állnak be. De talán nem is volna jó, ha olyan simán és zökkenés nélkül menne minden ... Én csak úgy járulok hozzá ennek a politikai megbízott rendszernek a megváltoztatásához, ha én garanciáját látom annak, hogy részben maga az intézőbizottság, részben a munkástanács — az mindegy, hogy melyik kerülethez tartozó munkástanácsokkal — bevonatnak, ők igazgatnak, ők vezetnek, az ő felügyeletük, vezetésük, ellenőrzésük, irányításuk mellett dolgoznak a specialisták. Egy szóval sem akarok a specialisták ellen kikelni, nem akarom bántani őket, de egyetlen specialista sem garancia nekem arra, hogy politikailag az történik, aminek történnie kell, hogy egyáltalán az történik, aminek történnie kell a munkásosztály szempontjából." Ágoston válaszában közölte, hogy „tökéletesen egyetért", de át fogják szervezni az ügyosztályokat, 16-ból 10 lesz, akkor majd gondoskodnak arról, hogy élükre munkástanács-tagok kerüljenek. 48 A valóságban a politikai megbízottak intézménye ezzel megszűnt, az átszervezésre és az ügyosztályokban a proletárvezetés biztosítására viszont nem került sor. A budapesti munkástanács hivatali szervezete tehát április 14-től a Tanácsköztársaság megdöntéséig ilyen formában működött. „Kimutatás a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács alá tartozó hivatalokról, intézetekről és üzemekről" „/. Elnöki ügyosztály. Levéltár. Hivatalos Közlöny szerkesztősége. Házinyomda. Sajtóiroda. Központi segédhivatal. Tűzoltóparancsnokság. Hirdető Vállalat. //. Út- és csatornaépítési ügyosztály. Anyagvizsgáló állomás. Csatorna szivattyútelep. Dunaparti felügyelőség. ///. Városépítési ügyosztály. IV. Katonai és illetőségi ügyosztály. V. Közlekedési ügyosztály. Fuvartelep. Köztisztasági hivatal. Fővárosi Közlekedési Vállalat. 48 PIA — 600 f. 3. cs. 2. ö. e. — A Bp. Forr. Közp. M. és K. tanács 80-as intéző bizottságának május 22-i jegyzökönyve.
