Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ. Budapest

forradalmi proletariátus akarata és érdekei szerint és csakis ezen forradalmi akarat és érdek szerint fogják intézni."

40 Mindemellett a polgári hivatali szervezet lényegében változatlanul fennmaradt. A fővárosi népbiztosság azonban, e szervezet merev formáin átnyúlva és gyakran a Forradalmi Kormányzótanács határozataira sem várva, forradalmi intézkedéseket hozott és hajtott végre. így március 27-én a főváros közoktatásügyi biztossága a következő rendeletet adta ki : „Elrendelem, hogy az összes iskolákban a vallástan tanítását azonnal megszüntessék és a felszabaduló órák részben a mai társadalmi viszonyok ismertetésére, részben közismereti tárgyak tanítására fordítandók."

41 Ezt a rendeletet az összes fővárosi és vidéki lap közölte, és országos rendelkezés hiányában ez vált a továbbiakban a vidéki rendelkezések mintájává. Az iskolák átvételével és a vallástanítás kiküszöbölésével egyidejűleg a fővárosi népbiztosság radikálisan hozzálátott a vezetés átszervezéséhez. Felmentették megbízatásuk alól az iskolaigazgatókat és új iskolavezetőket neveztek ki. Április 2-án értekezletre hívták össze az új iskolavezetőket — mintegy 200-an jelentek meg —, és megmagyarázták új megbízatásukkal kapcsolatos feladataikat.

42 Ugyancsak megelőzve a kórházak szocializálásáról szóló rendeletet, a főváros közegészségügyi népbiztossága március 27-én lefoglalta az összes szanatóriumot és magánkórházat. Azonnal megszüntették a pénzért vásárolható különszobák rendszerét, és kórházban és szanatóriumban egyaránt az egy- vagy többágyas szobában való elhelyezést kizárólag a beteg állapotától tették függővé.

43 Április 14-én a Fővárosi Népbiztosság elrendelte az addigi X. (közjótékonysági) és XIV. (szociálpolitikai és közművelődési) ügyosztályok egybeolvadását, és ennek következtében az addigi XV.-ből XIV. és az addigi XVI.-ból XV. ügyosztály lett.

44 Az ügyosztályok szervezetében — bár erre vonatkozó tervek készültek — a proletárdiktatúra idején más változás nem történt. Budapesten április 4-én, a Forradalmi Kormányzótanácsnak a szakszervezeti elnökökkel és titkárokkal tartott értekezletén tíztagú bizottságot választottak, amely a kerületek egy-egy pártszervezeti és munkástanácsi küldöttjével kiegészülve, a budapesti központi jelölő bizottságot alkotta. Az említett tíz tag a különböző szakszervezetek titkáraiból tevődött össze, közülük csak egy — Jancsik Ferenc — volt kommunista.

45 Ugyancsak április 4-én adták ki a belügyi népbiztosok rendeletüket a budapesti választások rendjéről. Eszerint Budapesten április 7-én tartják a tanácsválasztásokat, ezért ez teljes munkaszüneti nap. A választások irányítását 40 Vörös Újság 1919. márc. 27. 41 Népszava 1919. márc. 28. Aláírás: Génes Sándor, biztos. — A Népszava így kommentálta a rendeletet: ,,A legsötétebb és leggonoszabb lidércnyomás alól szabadít föl bennünket ez az első csapás, amely rést üt az egyház által a lelkekre takart fekete kárpiton és hajnalt nyit a legsötétebb szellemi éjszakából." 42 Vörös Újság 1919. ápr. 3. — A fővárosi új iskolavezetők gyűlése. 43 Népszava 1919. márc. 28. — Az apácákat eltávolították a kórházakból. 44 BFL Tan.ir. I. ü. o. - 4135 45 Vörös Újság 1°19. ápr. 6. — A proletárság uralma megdönthetetlen.