Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása

A Szociális Termelés Népbiztossága április 30-án megjelent, „A lakásügyek intézésére hivatott szervek" című 62. Sz. N. sz. rendelete kimondta, hogy a városokban és a községekben 3 — 5 tagú lakásbizottságot kell az illetékes munkástanácsnak választania. A bizottság hatáskörébe tartozik a lakások nyilvántartása, kezelése, a lakásigények elbírálása, a bérletek felmondása, a házak javításának elbírálása stb. Határozatai ellen az illetékes munkástanács intéző bizottságához, másodfokon pedig az Országos Lakásbiztossághoz lehet fellebbezni. A lakásbizottságok működésének és ügyrendjének részletes szabályozását a rendelet az Országos Lakásbiztosságra bízta.

25 Ez a szabályozás azonban nem történt meg. A Forradalmi Kormányzótanács IV. sz. rendelete még március 25-én intézkedett forradalmi törvényszékek felállításáról. E rendelet szerint a törvényszékek tagjait a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Május 16-án jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács XCIV. sz., „A forradalmi törvényszékről és a rögtönítélő eljárásról" című rendelete, amely ezt a kérdést új alapokra helyezte. Eszerint minden megyében, a megye egész területére kiterjedő hatáskörrel, forradalmi törvényszéket kell felállítani, melynek elnökét és tagjait a megyei munkástanács választja. A rendelet kimondja, hogy „a forradalmi törvényszék hatáskörébe oly bűncselekmények elbírálása tartozik, amelyek a tanácsköztársaság fennmaradását és biztonságát s általában a dolgozók uralmának forradalmi rendjét sértik vagy veszélyeztetik". A forradalmi törvényszékekhez vádbiztosokat és jegyzőkönyvvezetőket az Igazságügyi Népbiztosság nevezett ki, a gyakorlatban a helyi (megyei) tanácsok javaslata alapján.

26 A vidéki tanácsköztársasági szervezet kialakulása és működése szempontjából nagy jelentőséggel bírt a Forradalmi Kormányzótanács XCVI. sz., „A kormányzótanácsi biztosokról" című rendelete, mely május 19-én jelent meg. Ennek értelmében a Kormányzótanács a megyék és egyes városok élére kormányzótanácsi biztosokat nevez ki, akik „a helyi tanácsokat és intézőbizottságokat útmutatással látják el és azokat ellenőrzik". A kormányzótanácsi biztosok tehát a központi kormányhatalmat képviselték a megyében, közvetlenül a Forradalmi Kormányzótanács nevében jártak el. A kormányzótanácsi biztosokat a Belügyi Népbiztosság javaslata alapján nevezte ki a Kormányzótanács, és munkájukat is ez a népbiztosság irányította.

27 Egy június 19-i kimutatás szerint 24 megyében és a kispesti járásban volt kinevezett kormányzótanácsi biztos.

28 Egyes megyékben a megyei tanács elnökét nevezték ki kormányzótanácsi biztosnak, és így két minőségben is a megye vezető embere volt. Másutt viszont ellentétek támadtak a megye vezetői és a kormányzótanácsi biztos között. Akadt olyan megye is, amely a biztos visszahívását kérte. Június 14-én jelent meg az Élelmezési diktatúra 1. sz. parancsa, „Terményhivatalok felállítása" címmel. A kormányzótanácsi és népbiztossági rendeletektől 25 Uo. III. 159. o. 26 Uo. 27. o. 27 Uo. 33. o. 28 OL K 255-6029.