Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)

Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása

ban a megyei tanácsok hatásköréből a területükön levő városi tanácsokat, amelyek ellenőrzését közvetlenül a Tanácsok Országos Gyűlésére bízta. Általános, aktív és passzív választójogot biztosított a rendelet minden 18. évét betöltött férfinak és nőnek, amennyiben „a társadalomra hasznos munkából élnek", vagy ilyen dolgozó háztartását vezetik. Nem volt választójoguk azoknak, akik bérmunkást alkalmaztak, munkanélküli jövedelemből éltek, a kereskedőknek és a papoknak. A választási eljárást is részletesen szabályozta a rendelet. Kimondta, hogy a szavazás titkosan, listával történik. A választásokat a városokban és megyékben a Forradalmi Kormányzótanács által felállított választási bizottságok irányították . A választási bizottságok j elöl ték ki a szavazatszedő bizottságokat. A Kormányzótanácsnak jogában állott a szabálytalan választások megsemmisítése, új választások elrendelése. A tanácsok működési idejét „egyelőre" hat hónapban állapították meg. Fontos rendelkezés volt, hogy: „A választók ugyanazon módon ahogy a tanácstagokat választották, visszavonhatják azok megbízását." Az említett tényleges XXVII. sz. rendelet az első országos tanácsválasztás időpontjait szabályozta. Abból a célból. . . „hogy Magyarország dolgozó népe akaratát a munkás-, katona- és földművestanácsok útján minél előbb kifejezésre juttassa", a Kormányzótanács elrendelte, hogy a falusi és városi tanácsokat „legkésőbb" április 7-ig, a járásiakat április 10-ig, a megyeieket április 12-ig, a Tanácsok Országos Gyűlésének tagjait pedig április 14-ig meg kell választani. Ez a „legkésőbb" természetesen kissé furcsán hangzik, hiszen hivatalosan április 3-án jelent meg a rendelet, és az akkori postai és közlekedési viszonyok között kétséges volt, hogy még az ország meg nem szállt területén is eljut-e egyáltalán 3 — 4 nap alatt mindenüvé a rendelet szövege, nem is beszélve annak végrehajtásáról, a választások előkészítéséről és lebonyolításáról. A gyakorlatban meg is mutatkozott, hogy sok helyen nem tudták ezt a határidőt betartani, halasztást kértek és kaptak a belügyi népbiztosságtól, vagy kérelem nélkül kénytelenek voltak pár nappal az előírtnál később megtartani a választásokat. A választások előkészítése és lebonyolítása mindenütt rendkívül gyorsan történt, nemigen állt rendelkezésre idő az előkészítésre, a szovjet rendszer, a szocialista demokrácia jelentőségének széles körű ismertetésére. Viszont a gyors választás mellett szólt a már említett helyzet, hogy ti. a tanácsrendszert meg kellett alapozni, ki kellett építeni alulról felfelé, és ez minél előbb történt meg, annál jobb volt. Ha tehát helyesebb lett volna talán egy-két héttel későbbre kitűzni a tanácsválasztásokat, mindenesetre a Forradalmi Kormányzótanács alapjában véve helyesen járt el, amikor Szovjetoroszország tapasztalatainak felhasználásával kidolgozta a Magyar Tanácsköztársaság „ideiglenes alkotmányát", valójában a tanácsok kialakulásának és választásának rendszabályait, és ezek alapján megrendezte Magyarországon az első, valóban demokratikus, az egész dolgozó népet jogaihoz juttató választásokat. A választások előkészítését a kormányzótanács rendelete a régi tanácsra, illetve annak direktóriumára bízta. Általában ez a direktórium tett javaslatot az új tanács tagjaira vagy tagokat jelölő bizottság összetételére vonatkozólag.