Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

Ily szellemmel eltelt férfiak szövetsége vezette hát ekkor Törökország ügyeit. Messzi céljaikkal talán Európa legforradalmibb kormánya akkor, mert egy ősi vallás-állam egész rendszerét akarta újjáalakítani.

1 Érthető tehát, ha a negyvennyolcas mozgalmak kezdetén bizonyos reményteljes figyelem látható Konstantinápolyban. Lamartine például nagy tiszteletnek örvendett a török felvilágosodottak körében, később birtokadományokat is kapott a szultántól. Pedig ő volt, híres művével a francia forradalomról, „a guillotine megaranyozója". Valószínűleg támogatást vártak az új francia iránytól; a királyság csaknem nyilt ellensége volt az utolsó évtizedben Törökországnak. Két ízben is közel álltak ez idő alatt a háborúhoz. A megerősödött egységes Olaszországban is új támaszt láttak volna és ezért rokonszenvvel kísérték az olasz fölkelést. A sztambuli szard követ, báró Tecco, az olasz megújulás szélső híve, bizalmas viszonyban állott úgy Canninggel, mint a törökökkel. E fronthoz, melyet .Törökország az abszolút politikai rendszerekkel szemben érzelemben ekkor alkotott, hozzátartozott a világ örök bujdosóival, a lengyelekkel való összeköttetés is. A cár gyanakvása és dühe a török kormány ellen sokszor e nem is nagyon titkolt összeköttetésből magyarázható. Nem titkolták gondosan a törökök, mert legalább volt valami, amivel hallgatagon is visszafenyegethették a cárt. Czartoryski arisztokrata-pártja tudott lábat vetni a lengyel pártok körül Sztambulban. E pártnak, bármint is tagadta maga előtt is, a pánszlávizmus volt egyik vezetőgondolata, még pedig az orosz helyett a lengyel pánszlávizmus, mely nem uralkodni akar a testvérnépeken, hanem alkotmányos szervezetbe foglalva őket, szövetkezni velük. A török már azért is szívesen látta birodalmában Czartoryski működését, mert így saját testvéreiktől tanulhatott a szerb, bosnyák, bolgár oroszgyülöletet. A konstantinápolyi lengyel „követnek", Czaykowski Mihály1 Az orosz hangulatról Buchanan pétervári angol követ jelentése 1849 III. 173. Sproxton i. m. 15.— A török viszonyokról Sax: Gesch. d. Machtverfalla d. Türkei. — Rosen : Gesch. d. Türkei. — Lane-Poole : The Life of... Stratford Canning. — Sproxton i. m. — Ashley i. m. — Debidour i. m. — Geffcken: Zur Geschichte des orientalischen Krieges. — Egyes adatok: Klapka: Emlékeimből. — Urquhart: Progress of Russia. — Kinglake: The Invasion of the Krimea. — Névtelen röpirat: Wie ward der letzte Orientkrieg herbeigeführt ? Leipzig, 1863. — Továbbá az idevonatkozó hírlapirodalom.