Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)
IRATOK
nyitó lépésből hazánkra s magára a Portára, mert itt a körülményekben magamat nem tájékozhatva, csak kárt látok mindkettőre. Tehát vigyenek Stambnlba, ott fogok nyilatkozni, — ha nem tetszik nyilatkozatunk, onnan is úgy elküldhetnek a Schafottra mint Viddinből. Kérlek tehát, igyekezz ezt eszközölni, ha szabadoneresztésünket nem eszközölhetnéd, — legrosszabb esetben pedig az angol és francia követekkel egyetértőleg legalább ajournirozni a kérdést, míg ők kormányaiktól utasítást kérnek — s ha ezt teszik, használd magad is az alkalmat az angol és francia ministeriumoknál, sőt a Parlamenthez is petitionálni ügyünkben. A többit, ami mondani valóm van, a rekesztvényekből látandod. Az ide rekesztett német conceptus franciául ment el a követeknek. Egyébiránt kívánságod szerint, leveledet előbb a megnevezettekkel, utóbb a többiekkel is közlém — s ha addig, mig a futár indul, (nagyon sürget pedig,) valaki declaracióját beküldendi, e levélbe be fogom rekeszteni; de nézetem az, hogy csak azon esetre kellene előmutatnod, ha a keserű poharat elhárítanod teljességgel nem lehetne. Légy szíves különös kurir által minden fordulatról tudósítani. En készen vagyok becsülettel meghalni. Viszontlátásig, ha itt e földön nem, úgy a síron túl. Ha jobb idők jönnek, emlékezzetek meg gyermekeimről. Nőm,, a boldogtalan, nem fog túlélni, azt tudom. Mint ón őtet nem élném túl. Isten áldjon meg • Viddin, 1849 szept. 20. Kossuth Lajos. [Hátlapján Kossuth sk. írásával:] Andrássy Gyulának felelet 1849 szept. 11-iki levelére, melyben arról tudósít, hogy kiadnak, hacsak törökké nem leszünk. Mellékelve van az angol és francia követnek, úgy Resid pasának írott francia levelek német eredeti fogalma. 26. Konstantinápoly, 1849 szeptember 24. Andrássy jelentése Kossuthhoz a diplomáciai szakítás utáni napokról. Sk. levél. N. M. Tisztelt Barátom! A mult posta 1 elmenetele után tudtam meg, hogy az általa küldeni szándékolt levelem legényem ügyetlensége által elveszett. Kimondhatatlanul sajnáltam, külöaösen előbbi levelem után, mely 1 Szept. 16. Czayka e napról írt Viddinbe. (Zam. It.)