Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Második fejezet A viddini levél

beszélt helyzetükről és kifakadt. előttük Görgei árulása ellen is. Mert mihelyt feléledt benne szerepének tudata, árulónak kellett neveznie Grörgeit. Sztambuli leveleiben is így ír: „Isten megsegíté Magyarországot az osztrák elleni harcban, de Oroszországtól is megtámadva, az egész világtól elhagyatva és segítve még saját fiainak árulásától is, el kellett buknia."

1 Jellemző azonban, hogy az árulást még csak ntólsó helyen említi a bukás okai között és szinte elismeri a kétségbeesett helyzetet, amelybe a magyar ügy már az árulás nélkül is került. Görgei megadásának részleteit ekkor még homály födte és Kossuth talán inkább pártos szelleméért vádolta őt, mint a fegyverletételért, amely mögött még politikai eredményeket is sejthetett. Hiszen menekülése közben is inkább úgy beszélt a hatalom átadásáról Görgeinek, mint szükségesnek mutatkozott politikai lépésről. A lengyel és olasz légiók vezérei, kik Kossuthtal együtt utaztak, búcsúkiáltványukban azzal okolták meg csapataik távozását, hogy jelenlétükkel nem akarják az orosszal való egyezkedést akadályozni. Turn-Severinben is úgy beszélt Kossuth, mint aki már az oroszok oldalán látja Görgeit.

2 Pár nap alatt azonban Yiddinben a külső világ eddig ismeretlen áramlatai között találta magát Kossuth. Zamoyskival már menekülés közben sokat beszélgetett Törökországról és a lengyel gróf meglepődve említi, milyen ferde nézetei vannak Kossuthnak arról. Zsarnoki uralmat, elnyomott népeket, fanatikus maradiságot látott csak ottan. Zamoyski pedig főnökével, Ozartoryski herceggel együtt, lelkes híve volt a töröknek és Kossuth előtt is színesen festette az újabb török kormányok felvilágosodott szellemét, reformtörekvéseit, valamint az ősi gyűlöletet az orosszal szemben. Viddinben a lengyel ágens rendszeresen kapott híreket, már érkeztük előtt is, a török fővárosból. Az orosz és osztrák között uralkodó ellentéteket már jóideje túlzottan látták Konstantinápolyban. Erős reményekkel nézték a lengyelek a török és orosz ellentéteket is, melyek Oláhország megszállása miatt valóban eléggé ki voltak éleződve. De még a hivatalos sztambuli diplomácia is úgy 1 L. Iratok 10—11. sz. 8 Monti búcsúszózata aug. 20. Cazzago i. m.; a lengyel bücsúszőzat Wysocki i. m. A lengyel emigránsok egykorú iratai általában ezt a felfogást mutatják. — Imrefi i. m.