Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

Most sem akart Cobden háborút semmiképen sem. De már régebbi irataiban is állást foglalt az orosz szellem és orosz törek­vések ellen és most idejét látta a fellépésnek. Mert a békepártnak minden jogtalan beavatkozás ellen fel kell lépnie; az ököljog­bárhol érvényesüljön is, az egész világ rendjét veszélyezteti. Követelte hát Anglia békés, de erőteljes fellépését érdekünkben. Pártja szervezetei által akciót indított, hogy kölcsön-megtagadással r kereskedelmi elzárkózással megbénítsák Oroszországnak szerinte amúgy is csak külsőleg mutató erejét. Cobden tehát már az erkölcsi rend ellen irányult merényletnek tartotta az orosz támadást a magyar nemzet ellen. Ideális lelkülete csak úgy lázadhatott fel e támadás ellen, ha bennünk valóban megbecsülendő egyéni értéket látott. A kormány számára nagyjelentőségű dolog volt Cobden új állásfoglalása. Most már nem kellett tartania attól Palmerstonnak, hogy a parlament elejti őt, ha mellettünk nyilatkozik. Es Palmers­ton sem akart minden áron háborút, hanem csak saját világ­politikai rendszerével szemben akarta hátrálásra szorítani Orosz­országot. Június közepén Pulszky azt írja haza, hogy Palmerston most már mindig a legnagyobb szívességgel fogadja; ő a legerősebb barátunk a kabinetben. Most már nem utasítja vissza Palmerston a közléseket a magyar harc jogos voltáról, amelyekkel decemberben még az osztrák követhez küldte Szalayt. Hivatalosan is elfogadja az okmányszerű iratokat, amelyek az osztrák kormány álnok szerepét bizonyítják a háború kitörése körül. A következő évben ki is adatta ez iratokat a magyar ügyről szóló hivatalos kiadványban. 1 Az új államszövetség tervéről Pulszkyval is beszél. Jó lenne, ha már meglenne, de így csak általános háborúval lehetne meg­csinálni azt. Ezért kíséreljünk meg mindent, — tanácsolja, — az osztrákkal való békülésre. „Palmerston barátunk, de egyezkedni akar!" — írja haza többször Pulszky. Bizonyára szívesen segített volna nekünk, Cobden szellemé­ben, ez egyezkedésben Palmerston. 1 Pulszky Batthyánynak jún. IC. N. M. — Corresp. Hung. 213. L Az 1848 októberi ittboni események magyar álláspontot igazoló iratai,, köztük Réczey nevezetes beismerő vallomása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom