Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

mutatni a török, ha valami orosz követelésről volt sző. Minél messzibb ígéreteket akart ezzel szerezni az angol támogatásról. Másrészt, ha feltűnés nélkül tenni lehetett, szívesen élezett ki olyan helyzeteket, amikor nyilvánvalóan és kikerülhetetlenül igaza volt az orosszal szemben és méltán számíthatott a nyugati segítségre. Nem áll még például egészen tisztán előttünk az orosz-török tár­gyalások menete a krimi háború előtt. Mintha az orosz küldött mégsem lett volna akkor oly szélsőséges, kérlelhetetlen, mint ahogyan a török azt a világ előtt feltüntette. Es mintha a török is néha ingadozóbbnak mutatta magát annál, amilyen valóban volt. Mert voltak békítő lépései a nyugati hatalmaknak, amelyeket végül is a Porta utasított vissza. Köztudomású azonkívül, hogy az akkori sztambuli tömegtüntetéseket az orosz háború mellett alattomban a Porta is szítogatta. 1 Mert voltak már olyanok is, kik egyenesen előítéletnek nevez­ték azt, hogy a töröknek félnie kell az orosztól. A török had­sereg európai módra volt már szervezve és felszerelve és európai vélemény szerint is elég jó volt. Számra nézve is jelentékeny és a birodalom a tengeri utakon könnyebben mozgósítható, mint az orosz birodalom. A krimi háborúban valóban háromnegyed évig megállta helyét a török hadsereg az orosszal szemben, míg az európai seregek meg nem érkeztek. Nem csoda, ha mindig volt egy többé-kevésbé erélyes hábo­rús párt is a szultán udvaránál. A krimi háború előtt a testőr­gárda parancsnoka szinte lázadással fenyegetett, ha ismét enged­nek az orosznak. Most, — mint a krimi háború előtt is, — Mehemed Ali, a hadügyminiszter, volt ennek a pártnak feje. Nem müveit ember; valamikor állítólag nyergesinas volt és hatalmas szál ember létere az előző szultánnak tetszett meg és vitte katonaiskolába. Befolyása azonban nagy volt az udvarnál; sógora volt a szultán­nak és pár évvel előbb állítólag feleségével együtt ő buktatta meg az ó-török kormányt. Feltétlenül bízott a török erőben és sűrű 1 Ezt a szempontot a keleti kérdés jövő történetírása bizonyára éle­sebben fogja majd kiemelni; nélküle alig magyarázhatók meg a krimi háborút megelőző viták egyes fordulatai. Egyes törökellenes röpiratok (pl. Névtelen i. m.: Wie ward der letzte Orientkrieg herbeigeführt?) már a háború után hangsúlyozták is a török ravaszul aktív szerepét. — Fricd­jung: Der Krimkrieg u. die österreichische Politik. 7. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom