Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
78 PALMERSTON ÉS PULSZKY. akitől megtudta, hogy legjobb akarata mellett sem áll módjában az internálást megakadályozni. A szultán sajátkezű levélben kötötte le magát Ferenc Józsefnek. Palmerston tehát nem dezavuálhatja a szultánt. De nincs is szükség semmiféle közbelépésre, mert a porta csak egyévi internálásra kötelezte magát. Pulszky igen lemondó hangulatban volt Palmerstonnál történt kihallgatása után. A külügyi államtitkár ugyanis a magyar kérdéssel és általában a kontinentális problémákkal szemben tanúsított eddigi magatartását Anglia jelenlegi politikai és gazdasági adottságaival magyarázta. Akarva, nemakarva kénytelen volt Pulszky tudomásul venni, hogy a brit birodalom a maga kolóniáival együtt valóságos külön világrész, gyarmatai nagyobbak, mint az európai kontinens. Miután ipara, Törökországot és Portugáliát kivéve, Európából kiszorult, ezért elszigeteli magát a kontinenstől, melynek kisebb problémáival, mint amilyen a magyar kérdés is, semmit sem törődik. Hogy Palmerston mégis érdeklődést mutat az emigráció iránt, annak tisztán emberi és nem politikai okai vannak. Ez utóbbi szempont legfeljebb annyiban jelent valamit Palmerston szemében, amennyiben a magyar ügy az angol közvélemény többsége előtt népszerű. Ennyi az egész, amit Palmerstontól várni lehet, írta Pulszky Kossuthnak. Hiába minden próbálkozás, mert Palmerston már 66 éves, Lord Landsdowne, a titkos tanács elnöke pedig 70; a whiggizmus már teljesen elaggott és határozott akcióra teljességgel képtelen. 115 Pulszky nem igen tudott ettől a pesszimizmusától többé megszabadulni. Az emigráció is lassan omladozni kezdett. Szemere, Esterházy, Andrássy, Gorove és Teleki kivételével mindenki szűkölködött; legjobb esetben munkájából tengette életét. A párizsiakat az előbbiek valamennyire segítették, a londoniak viszont kizárólag saját erejükre voltak utalva. Horhy nyelvmester lett Bradfordban, az öreg Beöthy Cobden és Pulszky támogatásából élt. Mérey Mór ezredes, akinek felesége a háború alatt Debrecenből Londonba futárszolgálatra vállalkozott, zongoratanító lett Manchesterben. Később dalszerzéssel foglalkozott, sőt az a kitüntetés érte, hogy közkedvelt dalait n& London, 1850 júli 30. KH. OL. Bpest.
