Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

néphez intézett kiáltványát a szenátushoz juttatja el. — Foote javas­lata a szenátusban egy hadihajónak Kisázsiába való kiküldetése iránt, hogy Kossuthot és társait Amerikába szállítsa. — Javaslatát Shields módosításával fogadják el: hajót csak akkor küldenek, ha Kossutkék kivándorolni szándékoznak az Unióba. — Hülsemann akciója Kossuth ellen. — A Mississippi megérkezése New Yorkba, fedélzetén a magyar emigránsokkal. — Ujabb ellentétek Hülsemann és Webster között 192 V. Fogadtatás Amerikában. 12. New York Kossuth fogadtatására készülődik. A Humboldt gőzösön Staten Island-be érkezik. Hagadorn őrnagy, a nemzetőrség parancsnoka üdvözlő beszédében Kossuth benemavatkozási elvét teszi magáévá. — Kos­suth kiáltvány útján közli az amerikai néppel, hogy nem letelepedni jött az Új Világba. — Első beszéde Staten Islandon. — A Vanderbilt fedél­zetén bevonul New Yorkba. Fogadtatásának külsőségei. — Első beszéde a newyorki Castle Gardenben. A díszszemle. Bevonulása a Broadwayn. — Kossuth a newyorki sajtó tükrében. A Morning Courier and New York Enquirer támadásai. — Webster nem vesz részt a newyorki ünnep­ségeken. Felkéri Foote-ot, hogy tegyen javaslatot a szenátusban Kossuth fogadtatására. — Dawson szenátor Kossuth elleni támadásai. Hale za­varkeltése. — Underwood éles kifakadása. — Foote javaslatát vissza­vonja 206 13. Kossuth látogatói. Találkozása honfitársaival. — Kossuth és a párt­politikusok. — Garrison a szélső abolicionisták ellene fordulnak, mert nem akar állást foglalni a rabszolgaság eltörlése mellett. Az angliai abolicionisták óvatosságra intik. A mérsékeltebbek és a free soilerek reménylik, hogy pártjuknak megnyerik. A newyorki Tammany Hall de­mokrata küldöttsége magáévá teszi elveit és egy dolláros gyűjtést javasol a Kossuth-alap céljaira. — A whig pártiak tartózkodó magatartása. — A városi tanács ünnepi lakomája. Kossuth nagy beszéde az intervenció­ról és a tervezett gyűjtésről. Webbnek, a Courier szerkesztőjének zavar­keltése. — A sajtó lakomájának rendezését az abolicionista szerkesztők ragadják magukhoz. Kossuth beszéde az önkormányzatról és a magyar nemzetállam egységéről. — Beszédei a nemzetőrség előtt és a brooklyni Plymouth templomban. — A newyorki bírák és ügyvédek lakomája. Kossuth azon kijelentése, hogy az angol-amerikai szövetségnek háború­val is számolnia kell, ha az abszolút hatalmak egy másik állam ügyeibe a szövetség óvása ellenére is beavatkoznak, a jelenlévők részéről ellen­állásra talál. — Sajtótámadások. — Napoleon államcsín jenek híre és hatása Kossuth intervenciós politikájára. — Az abolicionisták Kossuth körül 223 14- Kossuth ünnepélyes bevonulása Philadelphiába. — Beszéde az Indepen­dence Hallban az amerikai alkotmányról és a polgári szabadságról. A város díszlakomája. A németek fáklyás felvonulása. — A harrisburgi Jánossy: Kossuth-emigráció. .1. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom