Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
68 ELLENTÉTEK A PÁRIZSI MAGYAROK KÖZT. Hírlap állandó párisi levelezője volt. 85 Előrelátó ember lévén, minden irányban igyekezett kapcsolatot szerezni. Besúgásaival egyidejűleg küldte meg Kossuthnak hűségnyilatkozatait, melyek úgy voltak megírva, mintha hivatva lett volna arra, hogy hófehér tógában mondjon többi társairól életre-halálra szóló ítéletet. 86 Bethlen Gergely huszárezredes Viddinből szökött ide, Thaly Zsigmond mérnökkari ezredes pedig egyenesen Erdélyből jött, ahová Komárom átadása után Makk ezredessel és Rózsafy Mátyással, a Komáromi Értesítő szerkesztőjével menekült. Vukovics Sebő volt igazságügyi miniszter egy ideig otthon bujdosott, majd Londonon át szintén Párizsba utazott. Irányi Dániel, volt képviselő Svájcon keresztül szökött meg hazulról és rövid olaszországi tartózkodás után állandóan Párizsban telepedett le, ahol írással és később a De Gerando családnál vállalt nevelősködóssel tartotta fenn magát. Hajnik Pál, volt országos főkapitány és Teleki Sándor gróf, Bem volt főintendánsa Viddinből, Fülöp Lipót képviselő pedig hazulról érkezett. 1850 közepe táján tehát már tekintélyes számban voltak együtt az egykor vezető állást betöltött magyarok, anélkül azonban, hogy összefogtak volna a teendőkre nézve. Az egység köztük még rosszabbul állott, mint a londoniaknál. Hosszú hónapok meddő vitatkozása előzte meg a magyar bizottság megalakulását, melynek elnöke Teleki, alelnöke pedig Szemere lett. Az ellentétek kiindulópontja itt is ugyanaz volt, mint Londonban. Mikor tárgyalásra került a kérdés, hogy a jövőre nézve milyen célt tűzzenek ki maguk elé, pártokra szakadván, megegyezni nem tudtak. A katonák itt is a felszabadító háború előkészítését, a polgáriak pedig egy széleskörű irodalmi propaganda megindítását tartották mindennél fontosabbnak, hogy a magyar kérdésről való meggyőző felvilágosítással szerezzék meg a nyugati hatalmak jóindulatú támogatását arra az időre. 85 Angyal Dávid, Falk Miksa és Keoskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Fontes. 1926, 68. 86 V. ö. például levelét Kossuth-hoz, Párizs, 1850 jan. 3. KH. OL. Bpest.
