Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

II. Anglia és a magyar ügy

60 TELEKI TEVÉKENYSÉGE PÁRIZSBAN. alatt a menekülteket kiadja és ezzel sorsukat megpecsételje. 79 Ez ügyben állandó kapcsolatot tartott fenn Pulszkyval és nagy súlyt helyezett arra, hogy lehetőleg egységesen járjanak el Párizsban és Londonban. Teleki csak akkor nyugodott meg, mikor értesülést szerzett arról, hogy a porta a menekültek főbbjeinek útlevelet szándékozik adni Angliába ós Francia­országba, a honvédeknek pedig Candia szigetét jelöli ki tar­tózkodásuk helyéül. 80 A beteg Teleki izgatott kedély állapotához katonai környe­zetének magatartása is nagyban hozzájárult. Ott volt mellette Kiss Miklós és Browne, akik éppúgy, mint a londoni katonák, makacsul álmodoztak egy újabb felszabadító háborúról. Teleki egyébként fáradhatatlan volt, akárcsak a szabadság­harc idején, összeköttetéseit továbbra- is gondosan ápolta: Tocqueville éppúgy szívesen látta, mint a török követ, de a német-olasz-lengyel emigránsok is nagyra becsülték és előtte gyakran kifejtették, hogy egy újabb európai forradalmat csak egy újabb magyar megmozdulással lehetne kirobbantani. E gondolatok persze a katona-emigránsok körében vissz­hangra találtak, Telekit azonban teljesen hidegen hagyták, aki az uralkodóházzal való kibékülósben és az előbb-utóbb bekövet­kező amnesztiában reménykedett. E felfogásában osztozott vele volt titkára, Szarvady-Hirsch és Csernátoni újságíró is. Teleki minden vágya volt, hogy béke és nyugalom térjen vissza a hazába. A magyarság lelki és anyagi megerősödését óhajtotta volna minden erejével szolgálni, hogy a nehéz át­meneti időben kitartson a kiegyezésig vagy esetleg a teljes felszabadításig. Akik ezen meggyőződését nem ismerték, azok valóban csodálkozóba estek akkor, amikor éppen Teleki vállal­kozott arra, hogy az osztrák kormány által tervezett külföldi kölcsön sikerét előmozdítsa. Milyen különös a sors játéka! Míg Cobden Londonban e kölcsön ellen agitált, addig Teleki kérve-kérte Cobdent és Pulszkyt, hogy ne terjesszék ki erre osztrákellenes propagan­79 Klapka i. m. 315. 80 Szarvady— Lichtenstein, A. A. No. 662. Paris, 1849 szept. 20. HHStA. Wien.

Next

/
Oldalképek
Tartalom