Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
60 KLAPKA REGÉNYES TERVEI. De mindezek egyelőre csak regényes tervek maradtak. Kossuth véleményét és döntését kellett volna kikérniök, ami pedig majdnem kivihetetlennek látszott. Pulszky nem rokonszenvezett terveikkel, mert sokkal gyakorlatibb érzéke volt a politikai adottságok és lehetőségek iránt, semhogy terveiktől a haza javára előnyöket várhatott volna. Pulszky a rideg valóságot tárta honfitársai elé: először megélhetésük után nézzenek ós csak aztán ábrándozzanak. E jó tanács célszerűségét különösen Klapkának volt nehéz belátnia, ő volt az egyetlen, aki még Londonban is a hadi dicsőség szivárványán keresztül ítélte meg az eseményeket. Hisz nem csoda, mert azon a békemeetingen, melyet Cobden október végén rendezett, Klapkát olyan viharos lelkesedéssel ünnepelték, mely régi népszerűségét juttatta eszébe. Klapkát azonban nehéz volt meggyőzni a realitásokról, aki különben sem rettent vissza attól, hogy a nyugati emigráció egyes szélső radikális képviselőivel, Ledru Rollinnal vagy pláne Louis Blanc-kal, illetve Struwe-val szövetkezzék, ha ezzel a legkisebb reménye lett volna romantikus terveinek, előmozdítására. Pulszky viszont mereven elfordult minden radikalizmustól, amiért katona emigráns társai őt reakciósnak bélyegezték. Ezen álláspontjából később a nyilvánosság előtt sem csinált titkot, amiről a Kölnischer Zeitungban megjelent cikkei tanúskodnak. Ennek folytán a nemzetközi emigráció bizalmát lassankint elvesztette és annak radikális elemeit maga ellen ingerelte. 70 Éppúgy mint Pulszky, az öreg Újházi is távol állt minden álmodozástól. Nem akart hinni abban, hogy egy kívülről szervezendő felszabadító háborúval még vissza lehetne fordítani a hazai eseményeket. Azonban a létért való küzdelmet Londonban nem tartotta korához mértnek. Visszament tehát Hamburgba, hogy társaival együtt útra keljen az Űj Világ felé. Klapka azonban nem egykönnyen szánta rá magát a polgári kenyérkereset szürke eseménytelenségére. Párizsba utazott tehát, hogy Teleki katonai környezeténél keressen támogatást expedíciós terveihez. Valósággal összekülönbözött Telekivel és 70 A. A. No. 1532. HHStA. Wien.
