Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

Maga ez a tény a gondviselésnek csodálatos nyilatkozata — elhagyatva az egész világtól, martalékul dobatva a feledékenv­ségnek, roppant birodalmak zsarnok uralkodóitól üldöztetve mentem a távol ázsiai fogságba s nem egy ország, nem egy nemzet, hanem az ó- és újvilág szabad népeinek közös rokon­szenve viszen ki fogságomból, elbizakodott zsarnokok verettek fogságba, a világ népeinek mindenható szava szabadított ki, a világ nyomorgatóinak gúnykacaja kísért Kutahiába, Kutahiá­ból félelmök követ. Európa népein a kétségbeesés éjjele hevert, kiszabadulásomat reményök, bizalmuk, szeretetök kíséri, amerre megyek öröm, szívesség, férfias ragaszkodás kifejezéseivel talál­kozom, hajómat üdvözlő arcok veszik körül, a tenger habjain körültem hullámzó csajkákról büszkén lebegnek a lobogók s közelítésemre távol tengereken idegen népek ajkai harsogják a Mindenható Istenhez „Éljen a magyar" s hatalmas szabad nemzetek millióinak hasonló harsogása vár reám, nemzeteké, kiknek rokonszenvök hatalom, részvetők segítség és szavok mindenható. — Ármány, irigység [V, .] 5 és árulás meg akarták [...] 6 az osztrák császári háznál, átlátták, hogy az ő szabad­ságuk is velünk lakozik»s ellenségekből testvéreinkké váltanak; azt akarták a hatalmasok, hogy fogságom alatt még barátaim is elfelejtsenek s íme éppen fogságomban lettek barátaimmá a világnak minden népei, melyek szabadok s minden népei, melyek szabadság után sóvárognak. Előbb velem csak a magyar nép volt, most az emberiség van velem, személyemben hatalmas nemzetek tisztelik meg tevékeny rokonszenvvel a magyar nevet, az angol nép közvéleménye, mely kormányának törvényt szab, hangosan nyilatkozik mellettem, s nemzetem ügye mellett, mely­nek képviselőjét tekinti bennem s az Amerikai Egyesült Statu­sok, a világnak eme bámulatos eleven csodája egy hangba olvad össze személyemmel s a bennem testesített elvnek támogatására. Congressusa pártfogást határoz s kormánya hadigőzöst küld érettem a távol Ázsiába. Nem azért, hogy távol világrész nyu­galmába temessen, hanem azért, hogy a szabadságnak, szabad­ság által a tevékenységnek, tevékenység által hazámnak visza­adjon. Amerikának elve volt Európa ügyeibe nem avatkozni; 0 • Olvashatatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom