Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
AZ ANGOL SAJTÓ ÉS A MAGYAR ÜGY. 41 résztvehetett, továbbá Francis Newman londoni egyetemi tanárral, a későbbi Newman bíbornok öccsével, akik valamennyien önként vállalkoztak cikkek írására és azoknak a lapoknál való elhelyezésére. Edward John Taylor író is mindenben támogatta ós maga is hozzálátott egy a magyar viszonyokat ismertető munka írásához. Látogatást tett továbbá Sir Charles Lyell neves geológusnál és Lord Landsdowne főpecsétőrnél, akinek leányát feleségéhez régi barátság fűzte. Mindkét családnál szívesen fogadták ós melegen támogatták. De más körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy Pulszky Londonban Szalaynál több sikerrel működhetett. Miután Magyarországon a hadműveletek elkezdődtek, a közvélemény érdeklődni kezdett a dunamenti államok sorsa iránt, minekfolytán a lapok most már szívesebben fogadtak el magyar tárgyú cikkeket. Különösen a Cobden-párti Daily News állt készséggel rendelkezésére, amelyben „Hazugságok" című cikksorozatában „Hungarus" álnév alatt igyekezett a bécsi sajtó híreit megcáfolni. Ezenkívül Cobdenék másik lapja, az Express, továbbá a radikális Sun, valamint Palmerston félhivatalosa, a Globe, a whig Leader és az Examiner, továbbá a tory orgánumok közül a Morning Herald fogadtak el tőle és baráti körétől közléseket. Az Examiner, Spectator, Observer és a Douglas' Herald inkább vasárnapi számaikban foglalkoztak a magyarországi helyzettel. Időnkint a tory Blackwood és Fräser, továbbá a Standard, valamint a whig Edinburgh Review, az Illustrated London News, az Atheneum ós az Eclectic Review hoztak jóindulatú cikkeket. SŐt a szatirikus Punch is magyarbarát lett. Dickens Household Narrative and Current Events-je pártatlan volt, bár sok megértést nem mutatott a magyar ügy iránt. Viszont a Tablet, a Morning Chronicle, de főleg a Times csak addig tanúsítottak több-kevesebb tárgyilagosságot, míg az orosz beavatkozás el nem következett. Attól kezdve aztán az erősebb pártjára álltak és Pulszkyéktól többé közléseket nem fogadtak el. A londoni magyar propagandabizottság — ahogy magát Pulszky baráti köre nevezte 19 — rendszeres munkaterv alapján 19 V. ö. Horváth Jenő, Bpesti Szemle, 1936. júliue.
