Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

Gyanúnélküli távozásom szükséges, hogy máskor is jöhessek. Még egyszer lehet, hogy szükségessé válhat, ha egyszer némileg tudni fogom a körülményeket, a legbiztosabban jöhetek. Gyurmán ösmerhetne talán, más nem hinném, noha nem tudom, kik vannak itt mindnyájan. Tüzér van-e itt? Gondolok módról önnel találkozhatni. Csókolom kicsi kezeit Önnek hőn tisztelője M[akkj. Gould fizesse érettem a quártélyt. A házban lakik egy — mint Gould mondja — jesuita renegans. E lehet még ám a gazember. Beszéltem már a szenteskedő phariseussal. Se baj. Csak jöjjön Ihász. 5. Kutahia, 1851 június 25. Makk egzaltált soraival Kossuth bizalmát igyekszik elnyerni. Sk. levél. KH. OL. Bpest. Nevemet nem tudhatom, ön határozandja. Szamosi kapitány leend nevem, ha eltalálnának csípni addig, míg megszökhetek. Tudom a Kriegsgericht eljárását. Szamosi a csatatéren halt meg. Nagyenyedi. É város archivuma megsemmisült, nagy része lakosaival. Finta György, a város gazdája volt apósom. Leánya, feleségem, so so feleségem, elösmererid férjének. Előre gondoskodtam mindenről. De ha mégis mártyrja leendek a szabadságnak, ön azt fogja mondani: Meghalt — megérdemelte, hogy hívem volt, őt a szabadság szeretete ösztönözte, hogy hívem legyen. Másvilágon Krisztus, Socrates, Luther, Brutus, Rienzi, Spartacus, Rousseau etc. kíséretében üdvözlendjük. öröm leend a mennyekben. Nevessen. Tartózkodási helyemet ki fogja tudni? ön és én. Lemmi, Vay etc., szóval ki? óhajtanám tudni, mert a futárok élete kezembe leend. Kezembe eszközeimnek, kik barátim leendnek, élete. A rémrendszerről szólok.