Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

VII. Kísérletek a haza felszabadítására

Kossuthnak ezért továbbra is türelemmel várnia kellett a kedvező alkalomra, azonban ezek után nem volt többé nyugodt maradása Amerikában. A bizonytalanság nyomasztó érzése és Mazzini szüntelen sürgetései végül mégis arra indították, hogy haladéktalanul Londonba utazzék és személyesen vegye kezébe a tervezgetések széteső szálait. 25. Bach besúgó rendszere. Rendőri levelezők az emigránsok között. — Kossuth anyjának és nővéreinek állandó megfigyelése. Az első proklamációk. — Biró Mihály elárulja az erdélyi szervezkedést. — A Patakynál talált levelek a bécsi haditörvényszéknek lehetővé teszik a Makk-féle szervezkedés teljes leleplezését. — Jubál mindent magára vállal, hogy Meszlényinét és Ruttkaynét megmentse. A Kossuth-csalad útlevelet kap Amerikába. — May János, Bezárd Cézár és Gablenz Rudolf letartóztatása. A bécsi forradalom tervei kiderülnek. May öngyilkossága. — Varga István árulása Pesten és Erdélyben tömeges letartóztatásokat von maga után. — Kossuth Londonba való visszatérése után is bizakodik, mert nincs tudomása a letartóztatások méreteiről. Egy millió dollár értékű kölcsönjegyet óhajt az országba beküldeni. — Otthon példaadó szigorral folynak a letartóztatások és elítélések. — Kossuth bizakodása csak a kiegyezés után szűnik meg. Kossuth tehát nem is sejtette, hogy a hazai hálózat árulás és a rendőrség ébersége folytán időközben teljesen felborult. Valódi sorstragédia, hogy emberfeletti erőfeszítései kezdettől fogva hiábavalók voltak, mert a katonai hatóságok az erdélyi hálózat első szálairól már akkor tudomást szereztek, amikor Kossuth még Kutahiában tartózkodott és azt sem tudhatta bizonyosan, hogy a porta visszaadja-e majd neki rég nélkülözött szabadságát. Ezenközben Bach politikai rendőrsége a szabadságharc óta jól szervezett munkát végzett kül- és belföldön egyaránt. A reakció diadalát legjobban igazolta, hogy a kontinentális