Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
VII. Kísérletek a haza felszabadítására
Végül szükségéének látszott egy teljesen fegyelmezett csapatról is gondoskodni, mely szellemével és korszerű felszerelésével alkalmasabb lesz a betörést végrehajtani, mint Gál kiképzetlen csapata, melyet legfeljebb a honvágya, nem pedig a készültsége tud majd az osztrák sorkatonasággal sikerrel szembeállítani. Gál is tudatában volt a felelősségnek, mely egy szabadcsapat alakításával jár. Annak harcképessége iránti kételyei már régen arra a gondolatra vezették, hogy mégis csak biztosabb volna Mazzinitól kérni kiképzett olaszokat élharcos feladatokra. Kossuth is a kiképzett katonaság előnyeit tartotta szem előtt, mikor Henningsen és Nelson támogatásával San Domingo köztársaság területén kísérelte meg egy légió szervezését. Ugyanis a nagytőkések, akiknek a néger köztársaság területén szénbányáik és mahagóni erdeik voltak, már régen foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy miképen óvják meg vagyonukat a rablásoktól és egyéb pusztításoktól, amelyektől gyakorta tetemes károkat szenvedtek. Ebben a köztársaság is szívesen kezükre járt, mert az amerikai nagytőkének zavartalan üzleti tevékenysége a haitii kormány javát is szolgálta. Azok a tárgyalások, melyek Pickett amerikai ezredes Green amerikai ügyvivő, Elliot konzul ós a nagytőkések közt e célból indultak meg, arra irányultak, hogy emigránsokat telepítsenek le az utóbbiak ingatlanai mentén, akiknek a nekik juttatandó földek fejében vagyonvédelmi szolgálatra kellene vállalkozniuk. Kossuth ez eszméről Henningsen és Nelson útján értesülvén, megbízta őket, hogy egy telepítési tervet dolgozzanak ki ós annak megvalósítása végett a nagytőkésekkel, illetve SanDomingóval tárgyalásba kezdjenek. 163 Henningsen azt javasolta, hogy egy telepítő társaságot alapítsanak, mely minden tagjának — a vagyonvédelmi szolgálatok ellenértéke fejében — 60 arcre földet szerződésileg biz163 Kossuth felhatalmazása Henningsen részére, New York, 1852 júli. 13. L. Iratok 501. sz. V. ö. Proceedings in the Massachusetts Historical Society, 1910. 212—213.