Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
VII. Kísérletek a haza felszabadítására
KOSSUTH VESZI KEZÉBE AZ IRÁNYÍTÁST. 433 A Kossuth-nő vérek se avatkozzanak többé a dologba. Elhatározta, hogy maga veszi ezentúl az akciót a kezébe: ő a láthatatlan kormány, akinek parancsait teljesíteni kell. „Nem lehet eléggé megbotránkoznom — írta új utasításában — a pénzbeli vélt hatalmam iránt táplált ferde fogalmak felett... Milliókat kívánnak és tudják, hogy ha pénzem lesz vagy inkább creditem, azon milliókat kell külfölden vásárlásokba és erőgyűjtésbe invesztálnom ..." Meszlényiné és Figyelmessy Jubál Károlyt ajánlották Makk ezredes helyébe. Ezt különösen zokon vette nekik Kossuth. Jubálról nem volt éppen rossz véleménye, de azt tartotta róla, hogy „soha olyan téren nem élt, melyen a nép bizalmát tettleg megérdemelhetné, ki ha parancsolni akarna, kinevetik ... s ha megbízatásomat mutatná elő, azt kellene hinni, hogy megbolondultam, hogy ily embernek adom a kezébe e katonai organizáció gomolyagát. És az egész magyar hazából két év alatt ez minden eszköz, amit szerezni tudtatok? Óh! Hiszen ez borzasztó! .. ." 80 Kossuth különben szükségét látta annak, hogy katonai környezetével tárgyalja meg a további tennivalókat. A felkelési tervekbe beavatta Vetter Antal altábornagy, volt hadügyminisztert, Czecz János volt tábornokot, egykor Bem vezérkari főnökét, Gál Sándor és Thaly Zsigmond volt ezredeseket, akik arra vállalkoztak, hogy addig, míg Amerikában tartózkodik, közösen megállapított programm alapján akcióba lépnek. Makk helyett a vezetést Gál Sándorra ruházta, át, aki székely eredetű lévén, már helyi ismereteinél fogva is alkalmasnak látszott a Székelyföldre támaszkodó felkelés irányítására. Gálnak azonban az volt a nézete, hogy csak az oláhokkal való előzetes kiegyezés és a szászokkal és örményekkel való együttműködés esetén lehetne biztos sikert várni. 01 Hogy az erdélyi oláh kérdéssel mennyire sürgősen kell foglalkozni, arról Kossuth maga is meggyőződött, mikor londoni tartózkodása idején a Párizsban élő Andrássy Gyula látogatá90 Hentaller, Balavásári szüret, 92. 91 Gál emlékirata az erdélyi felkelés katonai előkészítéséről, London 1851 nov. 15. KH. OL. Bpest. L. Iratok 139. sz. Jánossy: Kossuth-emigráció. I. 28
