Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
VII. Kísérletek a haza felszabadítására
MAY MEGBÍZÁSA. 427 vezérnek. — Kossuth helyteleníti, hogy nővérei résztvesznek a titkos előkészületekben. — Jubált alkalmatlannak tartja a vezetésre, melyet ezentúl magának óhajt fenntartani. — Rendelkezései a felkelés előkészítéséről: Vetter a lombardiai felkelő hadsereg parancsnoka lesz. — Klapkát a svájci zsoldos légió megszervezésére hívja fel. —Gál Sándort Stambulba küldi, hogy Makk helyett az irányítást átvegye. — Gál a Székelyföldre alapítja terveit. — Kossuth felhatalmazza, hogy az oláhokkal és örményekkel tárgyaljon. — Pataky-Piringert beküldi a hazába. — Kossuth intézkedései a francia és német demokratákkal való kapcsolatok fenntartása iránt. — Londonban tiszti továbbképző- és utásziskolát szerveztet. — Kísérletek tökéletesített hadieszközök előállítására. Kossuth közben Kutahiából Gémükbe érkezett, ahol várakozással tekintett a hazai nemzetiségek képviselőivel való tárgyalásai elé. Nem kis megütközésére azonban meg kellett állapítania, hogy Makk „kezdeti nehézségekkel" küzd, mert senki sem várt reá a fentiek közül. Egyedül May János volt honvéd mérnökkari alezredes jelentkezett nála, hogy szolgálatait felajánlja. May komáromi kapituláns volt. Eleinte Bécsben, majd Komárom és Győr vidékén keresett elhelyezkedést. Az elégedetlenek összekötő fonalán eljutott végre Bőnybe és Pestre, ahol Meszlényinével és Kossuth anyjával ismerkedett meg. Ekkor határozta el, hogy útlevelet szerez Törökországba, mert csak így remélhette, hogy régi kapcsolatait Kossuthtal felújíthatja. Konstantinápolyba érvén Makk megbízást adott neki a bécsi forradalom előkészítésére. 75 Kossuth e megbízást megerősítette, mert az organizáció kereten belül szükségesnek látta a megerősített városoknak, mint Bécsnek, Wiener-Neustadtnak, Komáromnak és Péterváradnak megszervezését, valamint a sejtrendszernek a polgárság és katonaság közt való kiépítését. „Ezen faktor helyekre nézve — írta Kossuth Makknak 76 — semmi áldozatot, semmi nagy nemzeti jutalmat nagynak nem ítélek..." 75 May—Kossuth Konstantinápoly, 1851 aug. 26. KH. OL. Bpest. L. Iratok 14. sz. 78 Gemlik, 1851 ezept. 8. Magyar Figyelő 1914 I. 430.
