Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
VII. Kísérletek a haza felszabadítására
408 A KÖSSUTH-CSALÁD BIZALMASAI. Thaly rajtavesztett. Ellenben Makk és Rózsafy tovább menekültek; de Gelence mellett rövidesen Makkot is elfogták és most már csak Rózsafy bujdosott egyedül, míg a véletlen játéka végre is a Kossuth-családhoz vezette. 34 Rózsafy ugyanis biztosra vette, hogy Kossuth nővérei majd felvilágosítást tudnak adni neki Makk sorsa felől, akivel szemben Rózsafy meleg ragaszkodást tanúsított. Sőt eszményképét látta ezen idősebb barátjában, aki törhetetlen energiával az egykori cs. kir. altisztből honvéd tüzérezred essé küzdötte fel magát, majd Komáromba jutván, Rózsafyval együtt alapítója lett a Komáromi Tudósítónak és bátorságával sok tisztelőt, exaltált viselkedésével pedig sok ellenséget szerzett magának. Rózsafy a Kossuth-csal adnál nem kopogtatott hiába. Makkról ugyan Meszlényiné sem tudott neki bővebb felvilágosítást adni, de ismeretségbe jutott általa olyan honfiakkal, akik a haza felszabadításáért mindenre készek voltak. Ilyennek látszott Kossuth és Pulszky régi bizalmasa Varga István, a bécsi magyar külügyminisztérium volt fogalmazója, aki éppúgy mint Rózsafy, váratlanul kereste fel Kossuthékat és örömmel közölte velük, hogy börtönéből kiszabadult, ahol 1 évet ós 8 hónapot töltvén el, az uralkodótól kegyelmet kapott. 35 Varga személyét tehát a politikai elítéltek babérja övezte, mely a legjobb ajánlólevél volt részére, hogy Meszlényiné és barátai bizalmát elnyerje. Megbeszéléseiket a fentiek a legnagyobb titokban tartották, mert tudomásai bírtak arról, hogy Meszlényiné házát a kémek szoros gyűrűje veszi körül. Tervezgetéseik azonban nem sok eredményre vezettek és nézeteik is eltértek aziránt, hogy miképen kell majd cselekedniök. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy Kossuth hozzájárulását, sőt meghatalmazását kellene kieszközölniök, mielőtt a felszabadító háború előkészületeihez kezdenek. Az első megoldásra váró kérdés volt, hogy ki az, aki alkalmas volna egy országos arányú titkos szervezkedés irányítására. Rózsafy természetesen a „nagy Makk vezér" mellett kar** Makk—Kossuth, Stambul, 1851 juni 2. KH. OL. Bpest. L. Iratok 3. sz. 36 Wiener Zeitung No. 188, 1850 aug. 8.
