Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

VII. Kísérletek a haza felszabadítására

394 ERDÉLY JÖVŐJE. rületi autonómiát, az utóbbiaknak pedig az önkormányzatban létszámukhoz mért részvételt kellene biztosítani. Ehhez képest Czartoryski felkérte Telekit, hogy hasson oda a magyar nemzetgyűlésnél e megállapodásnak deklaráció alakjában való elfogadásához, melynek ellenében késznek nyilat­kozott minden tekintélyét latba vetni, hogy a nemzetiségek a magyarság mellé álljanak. 10 Alig hihető, hogy Teleki Czartoryski ós Rieger elgondolá­sát teljesen keresztülvihetőnek tartotta volna. Különben is már ismételten kifejtette Czartoryski előt, 11 hogy nézete szerint a magyar kormány csak a szerbeknek ós a horvátoknak adhatna teljes területi önkormányzatot, ellenben az oláhoknak és tótok­nak csak helyi autonómiát, illetve nyelvi és vallási engedmé­nyeket, sőt mindez már régen megtörtént volna, ha a nemzeti­ségeket az ország határain túl élő fajtestvéreik elfogadhatat­lan követelésekre nem sarkalják. Arról azonban lehetne be­szélni, hogy a oláh lakta nyelvterületek helyett maga Erdély kapjon — tekintettel sajátos történeti kialakulására — külön területi autonómiát, akárcsak Horvátország, melynek keretén belül az ott lakó magyarok, oláhok és szászok teljes egyenjogú­ságot élveznének. Az ekképen újjászervezett Erdély aztán az anyaországgal personálúnióba léphetne. Nem lehet tudni, hogy 49 tavaszán mennyi jutott mind­ebből Kossuth tudomására. A jóhiszemű Teleki őt állandóan azzal biztatta, hogy Czartoryski nagy jóindulattal van irá­nyunkban és ügynökei is ebben a szellemben működnek. 13 A té­nyek, — sajnos — e reménynek ellentmondottak. Legalább is Bystrzonowski, akit Ádám herceg a magyar—horvát kiegyezés előmozdítására küldött ki, nem sok eredményt tudott e téren felmutatni, mert főnökének még 48-ban vallott föderációs elvei szerint működött, ahelyett, hogy tudomásul vette volna Magyar­10 A jegyzőkönyv másolata A. A. 450, Czartoryski politikája A. A. 295, 502, HHStA. Wien. Közölte kivonatosan Deák Imre. Az első magyar-román konföderációs tervek. Magyar Kisebbség 1932. 334. 11 Levele Czartoryskihoz, Párizs, 1849 márc. 7. Schlesinger, Max, Aus Ungarn 1850, Függelék VIII. 12 V. ö. Teleki—Kossuth, Párizs, 1849 márc. 7. Vörös A. 1419/b. OL. Bpe3t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom