Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
IV. Amerika és a magyar ügy
CASS INDÍTVÁNYA A SZENÁTUSBAN. 163 kemény válaszra, de esetleg a diplomáciai kapcsolat megszakítására is vezethet. Cass nagy felkészültséggel ismertette Ausztria állásfoglalását a magyar szabadságharccal szemben, különösen hangsúlyozván annak engesztelhetetlen magatartását, mely a magyar részu ről óhajtott megegyezést lehetetlenné tette. Hogy mennyire indokoltnak találta az osztrák politikának megbélyegzését, foérvül az angol parlamentre hivatkozott, melynek 83 tagja 1849 november 5-én beadvánnyal fordult Russellhez és Palmerst ónhoz, hogy járjanak közbe az osztrák mészárlások megszüntetése érdekében. 57 Célszerű volna tehát, ha a külügyi albizottság mérlegelés tárgyává tenné az osztrákokkal való diplomáciai viszony megszakítását. Majd támadást intézett James Watson Webb ellen, amiért a szenátus jóváhagyását be sem várva, máris Bécsbe sietett ügyvivői állásának elfoglalására. Azonban előrelátható volt, hogy az indítvány nem fog simán keresztülmenni. Ugyanis az Unió gazdasági érdekei Ausztriában mégis csak erősebbek voltak a most felmerült „elméleti" politikai ellentétnél, bár az indítvány széles rétegek felfogását juttatta kifejezésre. Panaszosan írja ezért Hülsemann, hogy az osztrákellenes közvélemény hatása alatt nem akadt egyetlen napilap Washingtonban, amely hajlandó lett volna a bécsi kormány politikáját védelmezni. Pedig tiszta demagógia az, amit Cass a szenátusban művelt: Ausztriának felrójja a magyarsággal szemben alkalmazott kormányzati eszközöket, azon viszont nem ütközik meg, hogy a szabadságelvek a „szabad Amerikában" sem állanak valami jól, mert a 20 milliónyi „szabad" polgár közül hárommillió rabszolga. Magának Taylor elnöknek többszáz néger rabszolgája van és Cass is behunyja a szemét a rabszolgaság kiterjesztésére irányuló törekvésekkel szemben, nehogy a déli demokraták szavazatait a legközelebbi választásnál eljátssza. Elkeseredésében arra kérte Sehwarzenberget, hogy utasítsa az osztrák sajtót az amerikai „politikai játék" elleni támadásra és ne kímélje 57 Congressional Globe 31st. Congress, 1st, Session vol. XXII. 54—59. 1850 jan. 5.; V. ö. az angol parlamenti tagok memorandumát a London Times 1849 dec. 5-i számában.
