Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
IV. Amerika és a magyar ügy
CARLIER MEGSZERZI MANN MEGBÍZÓLEVELÉT. 153 Bécsbe érkezett volna. Ügy látszik, nem tudott az amerikai diplomácia házi szokásáról, melynél fogva „a diplomatának mindig ajánlatos az ilyen bizalmas iratokat az inge alatt állandóan magánál tartani. 37 Carlier, Párizs rendőrfőnöke volt a szerencsés „megtaláló", aki azokat haladéktalanul Thom párizsi osztrák követ rendelkezésére bocsátotta, „ön teljesen megbízhatik azok hitelességében, mintha csak az eredeti szövegek volnának kezei között. Én láttam azokat ós felhatalmazom önt arra, hogy kormányának erről jelentést tegyen..." — írja őszinte megelégedéssel Thomnak, akit azok hitelességéről meggyőzni igyekezett. A fogás annyira szerencsés volt, hogy előre látta Thom kételyeit a titkos megbízás valódisága felől. 38 37 V. ö. Daniel Webster—Fillmore, 1851 Jan. 16. The Writings and Speeches of Daniel Webster. National Edition. Boston 1903. XVI. 585. 38 Carlier—Thom, Párizs, 1849 júl. 14. H. Pol. America, 1849 folio 471. HHStA. Hogy milyen úton került Carlier kezébe Clayton utasítása, mely a rendes postán érkezett, továbbá ,,M. B." magánlevele, melyet Mr. Montholon személyesen vitt Dudley Mann-nek Párizsba, ma már csak találgatásra va gyünk utalva. Lehet, hogy a külföldiek postájának átvizsgálása alkalmával jutott az utasítás hozzá, miáltal figyelme Mann személyére terelődvén, cz utóbbi lakásáról szerezte meg „M. B." levelét. De az sem valószínűtlen, hogy mind a két okmányt — talán indiszkréció folytán — Mann lakásáról kapta meg. Eddig általános volt a vélemény — V. ö. Pivány és Curti idevágó fejtegetéseit —, hogy Schwarzenberg akkor jutott az iratokhoz, mikor Dudley Mann Bécsbe érkezett és Stiles követ távollétében J. G. Schwarz, konzul, osztrák állampolgár vitte a bécsi amerikai követség ügyeit. Ez a következtetés teljesen logikus; valóban úgy látszik, hogy Schwarzban megvolt a hajlandóság, hogy Schwarzenbergnek állásával össze nem féró szívességeket tegyen. Erre bizonyíték 1848 dec. 3-án kelt, Schwarzenberghez intézett levele, melyhez másolatban mellékelte Kossuth fenntebb tárgyalt kérelmét az osztrákokkal való fegyverszünet megkötésére. Miután ez ügyben, mint tudjuk, Stiles személyesen járt el Schwarzenbergnél ós Windischgratznél és annak eredményéről iktatószám alatt levelezett a washingtoni külügyi hivatallal és Kossuthtal, mi szükség volt arra, hogy Schwarz iktatószám nélkül küldje tneg Schwarzenbergnek Kossuth levelét. Ez esetben legalább is nyomó? gyanú merülhet fel, hogy az ügyvivő háta mögött cselekedett. V. ö. Horváth Jenő, Araerika és a magyar szabadságharc c. tanulmányát. Századok, 1927—28. 234. Dudley Mann utasításának megszerzése azonban kétségkívül nem az ő „érdeme", vagy legalább is az elsőség nem az övé, amennyiben a nála Dudley
