Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

IV. Amerika és a magyar ügy

AMERIKA ÉS A MAGYAR ÜGY. 8. Az Egyesült Államok érdeklődése a 48-as európai demokratikus mozgalmak iránt. — Ennek okai. — Stiles, bécsi amerikai ügyvivő Kossuth felkérésére fegyverszünet közvetítésére vállalkozik. — Schwarzenberg és Windischgrätz elutasítják. — Racidula, a későbbi „Beck bárónő

u futárszerepe. — Wass Samu gróf Neio Yorkban. — Damburghy Tivadar ügyvivői megbízása. — Breisach felkéri Taylor elnököt, hogy küldjön ügynököt Magyarországba. — Crittenden szenátor szerepe az ügynökküldés körül. — Clayton külügyi államtitkár választása Ambrose Dudley Mannre esik. — Carlier párizsi rendőrfőnök bizalmasan megszerzi Mann utasításait. — Mann útja Bécsig. — Eredménytelenül tér vissza "Párizsba. A XIX. szazad derekán az amerikai Unió olyan páratlan fellendülésnek indult, amilyenre nem volt példa az európai államok életében. Az iparnak és kereskedelemnek rohamos fejlődése, területének a mexikói hadjárat útján való hatalmas növekedése, majd a kaliforniai aranybányák felfedezése az anyagi jólétnek soha nem sejtett forrásaivá váltak. A vagyonosodásnak ilyen hirtelen növekedése a nemzeti öntudat tetemes megerősödését is maga után vonta. Ez a nemzeti öntudat sokáig csak a belső konszolidálódás előmozdítására szorítkozott, a külpolitikában azonban alig jutott komolyabb kifejezésre. E téren a Washington búcsúszózatában lefektetett elvek voltak változatlanul irányadók. Szinte axiómának tartották, hogy az Uniónak távol kell tartania magát más államok belső ügyeitől, hogy ezzel a saját ügyeibe való idegen beavatkozást elkerülhesse. De a gyors vagyonosodás expanzív ereje az Uniót új piacok felkutatására ösztönözte. Kereskedelmi hajóik az egész földkerekséget bejárták, minek folytán érdeklődésük lassanként a külvilág politikai és társadalmi életére is kiterjedt. Ez az