Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
I. Szabadulás
KOSSUTH KUTAHIÁBAN. Stürmert viszont arra utasította, hogy lehetőleg mindenkit internáltasson, akinek csak valamelyes szerepe volt a hazat mozgalmakban. Különben a török részről felajánlott egyéves internálást elfogadhatatlannak találta. <* Stürmer valóban súlyos dilemma elé került. Schwarzenberg utasításait nem tudta Aalinál érvényre juttatni, akinek ellenállását az amerikai ajánlat hathatósan megerősítette. Csak két lehetőséget látott maga előtt: fenyegetődzni és utána útlevelét kikérni vagy pedig engedni és ezért Bécsben a felelősséget vállalni. Mikor azonban cselekvésre kellett magát elhatároznia, visszarettent a felelősség súlyától, elhatározásának személyi ós tárgyi következményeitől. Jobbnak látszott tehát — saját állása érdekében is —, ha kitart továbbra is eddigi határozott, de nem fenyegető álláspontja mellett. Hosszas tárgyalások után, végre ötvenötben sikerült az internálandók listáját Aalival megállapíttatnia. Ebben minden jelentősebb magyar és egy-két vezető lengyel emigráns neve is benne volt, akiknek őrzési helyéül az eddigi Sumla, illetve Várna helyett a kisázsiai Kutahiát jelölték ki. ' Stürmernek tehát mégis volt annyi sikere, hogy a portát el tudta téríteni az amerikai ajánlat azonnali igénybevételétől. Ezt más szóval úgy értelmezte, hogy a török minisztertanács továbbra is fenntartotta azt az ígéretét, melyet 1850 februárban az emigránsok egyévi őrzésére a bécsi kormánynak adott. Ezzel Kossuthra és társaira nehéz napok következtek. Viddinből, az első magyar menekülttáborból Sumlán és Várnán keresztül 8 a kisázsiai Gemlik kikötőbe kísérték őket, ahonnét leírhatatlan rossz utakon, Kossuthék és Batthyányék hatlovas kocsiban, a többiek pedig harminc tevére felpakkolva nyolc napig vergődtek a feneketlen sártengerben, míg Kutahiába érkeztek * Távol minden kultúrától, messze a hazától, Kossuth hónapok alatt éveket öregedett. A jövő feletti bizonytalanság érzése 8 A viddini, sumlai és várnai emigráció törtenetével beható forráskutatás alapján foglalkozik Hajnal I. A Kossuth-emigráció Törökországban c. alapvető művében. 1927. Fontes. 9 Stürmer— Schwarzenberg, Rapp. No. 29 C, Konstantinápoly, 1850 ápr. 10. HHStA. Wien.
