Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
III. Fogadtatás Angliában
134 TÁMADÁSOK PALMERSTON ELLEN. Palmerston pompás beszédéből az angol nagyhatalmi álláspont öntudata és varázsa sugárzott. Még szerencse, hogy azt a minisztertanácsban, nem pedig a házban mondta el, mert szavai a házat feltétlenül lelkes helyeslésre ragadták volna. Többen akadtak a minisztertanácsban is, akik osztották Palmerston véleményét. Russellnek azonban Lord Broughton jött segítségére, aki Palmerston felfogásával ellentétes oldalról világította meg a problémát. Különös volna — úgymond —, ha Kossuth, akinek nem sikerült az osztrák kormányt megbuktatnia, most sikerülne ugyanezt az angol kormánnyal szemlén elérnie. A tréfa komolyságát a miniszterek elértették. Ügy döntöttek tehát, hogy felhívják Kossuthot, hogy ne kérjen kihallgatást Palmerstontól. Ez utóbbi a többség álláspontját csendesen fogadta, csak arra kérte kollégáit, hogy a tanácsban felmerült •ellentétek ne szivárogjanak ki a nyilvánosság elé. 7í Mikor a királynő a minisztertanács lefolyásáról értesült, megnyugodott ugyan annak álláspontjában, de Palmerston iránti •ellenszenve változatlan hevességgel lángolt. „A legrosszabb véleményt táplálom felőle — monda a minisztertanács után Lady Russellnek. — Ha jónak látta, hogy egyes országok forradalmárait pártolja, miért nem tette ezt valamennyi menekülttel szemben? A magyarok és olaszok iránt nagy rokonszenvet tanúsított, de a schleswig-holsteiniakról azt sem bánta volna, M valamennyien megfulladnak .. ." 78 Mintha csak a herceg vagy Stockmar báró tették volna meg ezeket a kijelentéseket: annyira megegyeztek azok Palmerstonról való felfogásukkal! A külügyi államtitkár tehát az udvarnál visszavonhatatlanul kegyvesztett lett. Palmerstonnak azonban hamarosan újabb kellemetlenségei támadtak a minisztertanácsban. Finsbury és Islington külvárosok lakói ugyanis küldöttségileg üdvözölték őt azért a hazafias és emberséges magatartásáért, melyet Kossuthtal szemben tanúsított. Egyben üdvözlő iratot nyújtottak át neki, melyben az 77 Lady Dorchester, Lord Broughton, Recollections of a long life London, 1911 VI. 286—288. 78 Mc Carthy, Desmond and Russell, Agatha, Lady John Russell: a memoir, London, 1910 116.
