Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

III. Fogadtatás Angliában

KOSSUTH LONDONBAN. 117 munkásságnak tartott beszéde után rövid visszavonulásra késztette. Az izgalmak ugyanis annyira megviselték, hogy ágybanfekvő beteg lett és orvosi segélyre szorult, melyet az emigráns Róth Mátyás dr., majd Sir James Clarke, a királyné orvosa látott el, aki azonnal felajánlotta szolgálatait, mihelyt betegségéről értesült. Mindamellett továbbra is hatványozott életet élt: szünet nélkül tárgyalt a jövő kilátásairól az idegen emigrációk vezéreivel. 7. Mazzini és Ledru Rollin Kossuthot Angliában marasztalják a küszöbön álló francia forradalom miatt. Véleményük Kossuthról. — Tárgyalásai a németekkel és lengyelekkel. — A magyar emigráció testületileg tiszteleg nála. Kifejti előttük, hogy célja a haza felszabadítása. Az emigrációt önmagáért anyagilag nem támogathatja. — A franciák, olaszok, belgák és svédek Kossuthnál. — Az angol városok üdvözletei. — Walter Savage Landor, az agg költő meghívása. — Kossuth Manchesterben és Birminghamban. — Mindkét város tanácsa távolmarad az ünnepségektől. — Kossuth feltűnést keltő beszéde a szocializmusról és kommunizmusról Henry képviselő birtokán, Woodlandsban. — Nyilvános szereplésének hatása az angol közép- és munkásosztályra. — A kormány, a felsőosztály és a magas bürokrácia tartózkodása. — A sajtó jóindulata. A Times, Morning Chronicle és Tablet támadásai. — Kossuth Amerikába utazik. — Ellentétek a királynő, Albert herceg, Stockmar báró, a kabinettanács és Palmerston között ez utóbbi magyarbarátsága miatt. — Palmerston bukása. Az olasz ós francia emigráció vezérei szívesen látták volna, ha Kossuth még pár hetet Londonban marad. Betegsége alatt beavatták azokba a nagyarányú előkészületekbe, amelyek Franciaországban már megtörténtek a demokrata forradalom kirobbantására. Csak napok kérdése — mondták —, hogy a forradalom a Szajna partján kezdetét veszi, mert mindenképen meg